Magyarország nem bevándorlásellenes, saját és Európa határait viszont megvédi

A biztonságpolitikai szakértő szerint az ország biztonságát veszélyezteti, ha beengedjük hazánkba az illegális migránsokat, de az ellenőrzötten érkező munkavállalók és letelepedési kötvényesek kifejezetten hasznot hoznak és hoztak a magyar gazdaságnak. 

A közbeszédben sokszor összekeveredik az illegális migráció és a törvényes, ellenőrzött bevándorlás fogalma. Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője az Észak-Magyarországnak rávilágított: komoly különbség van a kettő között, és súlyos problémát jelent, ha egy ország mindenki előtt megnyitja a határait.

Olyan kritikák érik hazánkat a nemzetközi és a hazai baloldaltól, miszerint a kormány bevándorláspolitikája táplálja az idegengyűlöletet és a rasszizmust, nem eléggé befogadó. Mi ebben az igazság? 

Ez egy hazug állítás, mert itt szó nincs idegengyűlöletről. Magyarországon is él számos külföldi – legyen az kínai, arab, perzsa, és sorolhatnám –, akik szorgalmasan dolgoznak, vállalkozást alapítottak, és jól beilleszkedtek. Magyarország értelemszerűen meg akarja védeni saját határait, meg akarja védeni a magyar és az itt élő emberek biztonságát, illetve az ország integritását. A nemzetközi tapasztalatok szerint az illegális migránsok – akik leginkább fiatal férfiak, gyakran szinte katonai alakzatban, az éj leple alatt közelítik meg az országhatárt – nem tudtak beilleszkedni, és sokszor nem is akarnak. Nagy részük analfabéta, esélyük sincs arra, hogy a nehéz magyar nyelvet – nekem elhihetik – elsajátítsák. Ha befogadnánk őket, döntő többségük örök életére szociális segélyen élne, amit nekünk – akik dolgozni megyünk nap mint nap –, az országnak kellene megfizetnie. Az Orbán-kormány ezt a pénzt inkább a magyar családoknak akarja odaadni: a 25 éven alattiak szja-mentessége, a családok adó-visszatérítése és egyéb kedvezmények révén.

Kit célszerű befogadni? 

Csak az olyan embereket, akik beilleszkednek, fölveszik a magyar ritmust, nem bűnöznek, nem lesznek terroristák, hanem rendes adófizető polgárokká válnak, és tesznek valamit Magyarország értékeihez, gyarapodásához, a közöshöz.
 

Nyugat-Európából nem hallani túl biztató dolgokat. 

Nyugat-Európa „elesett”. A befogadottak nagy része nem tudott beilleszkedni, nem tanulta meg a nyelvet, no-go zónák alakultak ki, nem integrálódtak a társadalomba, nem dolgoznak. Viszont szépen „megcsapolják” a szociális rendszeren keresztül az államkincstárat, a közös javakat. Értelemszerűen minden országnak az lenne a fő feladata, hogy a saját állampolgárai boldogulását biztosítsa, ne pedig valakiét, aki egy messzi, más kultúrából érkezve kimondja a bűvös szót: menedékjog. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta a minap, hogy az illegális bevándorlók és az Ukrajnából menekülők közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. 

Nem is szabad! Szomszédunkban a férfiak otthon maradtak, hogy harcoljanak a hazájukért. Menekültként csak fiatal fiúk vagy idősebb férfiak jönnek, többségében viszont nők érkeznek kisgyermekekkel – ők valós háborús menekültek. A déli határnál viszont döntő részben olyanok jönnek – többnyire fiatal férfiak –, akik csak a magas segélyekért akarnak Nyugat-Európába eljutni. 

Nyugat-Európa »elesett«. A befogadottak nagy része nem tudott beilleszkedni

- Georg Spöttle

Korábban számos kritikát kapott a kormány a letelepedési kötvények miatt. Mit gondol erről? 

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje és a baloldal sokszor azt mantrázta, hogy Orbán Viktor mégiscsak megengedi a bevándorlást, hiszen beenged külföldieket. Csakhogy az ellenzék összemossa az illegális migrációt a legális bevándorlással és a törvényes munkavállalással. Akik letelepedési kötvénnyel érkeztek, ők forintmilliárdokat hoztak Magyarországra, munkahelyeket teremtettek, ezért kaptak cserébe letelepedést. Ugyanezt tapasztalhatjuk mondjuk Kanadában, az Egyesült Államokban – és a világ számos részén –, ahol ha céget alapítok, és például nyolc amerikainak tudok munkát adni, akkor megkapom a letelepedési engedélyt, tehát máshol is van ilyen lehetőség. Aki pedig munkavállalóként érkezik, az olyan tudással, szakmával bír, amire nagy szüksége van a magyar gazdaságnak. 
 

Németországban a befogadott illegális bevándorlók milyen arányban helyezkedtek el sikeresen? 

A statisztika szerint 15 százalékuk vállalt valamilyen formában már munkát. 
 

Milyen munkákról beszélünk? 

Úgynevezett egyeurós munkákról: szemetet szedtek a parkokban, kertészkedtek, takarítottak. Ez tavalyi adat, de hogy még ott vannak-e a munkahelyükön, vagy sem, arra nincs konkrét adatom. De hogy huzamosabb ideig munkába állt volna a beérkezett migránsok mondjuk 50 százaléka, olyanra nem volt példa. 
 

Ez a jelenség bizonyára nem csak Németországban tapasztalható. 

Ugyanezt tapasztalják például Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában – hogy csak néhány példát említsek –, tehát amikor azzal szembesülnek a migránsok, hogy nyelvtudás, iskolai végzettség hiányában nem tudnak semmilyen normális munkát találni, akkor igazából hagyják, elengedik a munkatémát. 
 

De akkor hogyan tovább? 

Sajnos, nagyon sokan a bűnözésben találják meg a számításukat. Különösen nyugat-afrikai, nagyrészt Nigériából érkező fiatalokról van szó, akiket előszeretettel besoroznak az arab klánok kábítószerdílerként, és rájönnek, hogy egy este akár 200 eurót (75 500 forint) is meg tudnak keresni drogkereskedelemmel. Utána már nem is akarnak munkába állni, mert rájönnek, ennyi pénzt maximum egy sebészorvos keres, de nem egy szállodai takarító, ergo maradnak a bűnözői körökben. 
 

Mik az arányok? A nemzetközi tapasztalatok szerint az illegális bevándorlók mennyivel járulnak hozzá egy adott ország GDP-jéhez, és mennyit vesznek ki ezzel szemben a szociális oldalon? 

Lényegesen többet vesznek ki. Igénybe veszik az ingyenes orvosi ellátást, ingyenes óvodai, bölcsődei ellátását a kicsiknek, plusz ugye a szociális segélyt, ami úgy alaphangon 640 euró (242 ezer forint) körül van jelen pillanatban Németországban, de ez tartományonként kicsit változik. Óriási összegekről beszélünk, hiszen közel kétmillió ember ment Németországba 2015 óta, és őket el kell látni, nekik lakhatást kell biztosítani – itt a kormány fizeti a lakbéreket –, és ennek csak nagyon kis töredéke jön vissza. 

Mibe került Németországnak eddig a migránshelyzet? 

Németország 150 milliárd eurót (56 650 milliárd forint) pumpált bele a migrációs válságba 2015 óta... 

Beszéljünk a kultúráról és a vallásról! Nehezíti a beilleszkedést, ha valaki más vallási és kultúrközegből érkezik hozzánk, vagy csak személyfüggő, hogy mennyire képes az illető elfogadni és tisztelni az itteni normákat? 

Sokat jártam és éltem a Közel-Keleten, ott egész más az emberek gondolkodásmódja, ami miatt nehéz a mi életvitelünket elfogadniuk. Itt egy lány értelemszerűen nyáron szexin, lengén öltözik, mert meleg van, mert tetszeni akar a fiúknak, ez teljesen normális. Na ilyennel ott nem találkozunk, a nők csak férfikísérettel és burkában mehetnek ki az utcára. 
 

Milyen kép él bennük rólunk? 

Értelemszerűen hiedelmek terjedtek el, hogy az európai lányok olyanok, mint a prostituáltak, bármire kaphatók, elég, ha megnézik az öltözéküket. Amikor Afganisztánban szolgáltam, és beszélgettem fiatalokkal, nagyon sokan ezt a narratívát mondták nekem, hogy ők látják a filmeket, látják a külföldi lapokat, hogy milyen szabados életmódot folytatnak az európai nők. 
 

Mit mondott? 

Hogy ez nem így van. De ez egy teljesen más kulturális közeg, nálunk ugye nem kell fejkendőt, burkát vagy hidzsábot hordani, a lányok strandra járnak, úszni mehetnek a fiúkkal, együtt sportolhatnak, és ez megdöbbenést okozott nekik. Számukra igazából teljesen felfoghatatlan volt, hogy egy iskolateremben például egymás mellett üljön egy fiú meg egy lány, vagy a szünetben kézen fogva sétáljanak, mert szerelmesek. Ilyenért akár halálbüntetés is jár ezen országokban, tehát ha valaki mondjuk megpróbál megismerkedni egy lánnyal és kapcsolatot kezdeményezni vele, akár meg is ölhetik a lány szülei. 
 

Ezt a hozott mentalitást, kultúrát le tudják vetkőzni, amikor megérkeznek Európába? 

Kultúrsokk éri őket, amikor ide jönnek, amit nehezen tudnak elfogadni. Nemcsak a vallás, az iszlám, hanem eleve nagyon sok törzsi szokás köti őket, azokat, akik mondjuk Afganisztánból, Pakisztánból vagy afrikai országokból érkeznek, vagyis ahol nagyon szigorú szabályok, erkölcsi normák között élnek az emberek, nem tudnak mit kezdeni az európai demokráciák szabadságával. 
 

Mi a megoldás? 

Európa és Magyarország határait fenn kell tartani, meg kell védeni. Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni!