MAI ÉVFORDULÓK
Szeptember 24. ezen a napon
MAI ÉVFORDULÓK Szeptember 24. ezen a napon
Megszületett Rubollah Khomeini iráni főpap, politikus, ajatollah, Irán vallási vezetője. (118 éve)

Khomeini tanulmányai befejeztével hamarosan az iszlám törvények és jog elismert tudósa tett, tanított, könyveket írt. 1930 körül vette fel előnévként szülővárosa nevét. Az 1950-es években már mint főpap, ajatollah (Allah megbízottja) állt ki a kormány ellen. Tíz évvel később ő volt a sahellenes mozgalom jelképe. Letartóztatásakor tüntetések hatalmas hulláma árasztotta el az országot: az 1963 nyári zavargásokban több ezer ember vesztette életét. Khomeinit halálra ítélték, de mert a vallási vezetés "nagy ajatollahnak" nyilvánította, csak száműzték. 1964 novemberétől 14 éven keresztül az iraki síita szent város, Nadzsaf volt a székhelye. Amikor 1978 októberében Párizs elővárosába költözött, gyakorlatilag már az összes sahellenes politikai irányzat mögötte állt, felhívására száz - és százezrek árasztották el az utcákat. A tömegmozgalmak nyomására a sah 1979. január 16-án elmenekültTeheránból.Február 1- jén soha nem látott győzelmi mámor fogadta a hazatérő Khomeinit, mint a forradalom vitathatatlan vezérét. Kinevezte az új kormányt, majd április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot, decemberben életbe lépett az új alkotmány, amely szerint Khomeini ajatollah a legfőbb vezető, a fegyveres erők feje, a vallás legfőbb értelmezője, a törvények forrása. Hatalma átszőtte a gazdaság, a társadalom, a vallás és a hadsereg minden rétegét.

118 éve
1904
125 éve
1897
Megszületett F. Scott Fitzgerald amerikai regény- és novellaíró (A nagy Gatsby). (126 éve)

teljes nevén: Francis Scott Key Fitzgerald. Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby (1925), melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült, a legújabb 2013-ban kerül a mozikba, Leonardo DiCaprio főszereplésével.

126 éve
1896
A Nemzetközi Méterbizottság kiosztotta a méter és a kilogramm etalonokat a méterrendszert bevezető államoknak. (133 éve)

Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874. januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-jével léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már alkalmazták. A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, és az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, és vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.

133 éve
1889
Romhányban megszületett Bereczki Máté tudós, gyümölcsnemesítő. (198 éve)

A Bagyinszki Máté néven született tudós eredetileg jogot tanult Budapesten. Egyike volt a márcusi ifjaknak, a Kossuth-féle szabadcsapatban tiszti rangot érdemelt ki. A szabadságharc bukása után sokáig bujdosott, de 1857-ben végül közkegyelemben részesült. Ezt követően magántanítóként kezdett dolgozni, és az őt alkalmazó család lepusztult kertjének köszönheti, hogy a gyümölcsfákkal kezdett foglalkozni. Minden fellelhető szakkönyvből képezte magát, vásárolt egy kertet, és külföldről származó gyümölcsfákból kialakította az akkori Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét. Munkássága során 472 körte-, 423 alma-, 136 szilva-, 27 cseresznye- és 17 meggy-fajtát különböztetett meg, az ő nevéhez fűződik a jonatán első hazai ismertetése is. Őt tekintették a hazai gyümölcsnemesítés és-termesztés atyjának és tanítómesterének, tapasztalatait és tudását nemzetközileg is elismerték.

198 éve
1824
Meghalt Szent Gellért itáliai származású szerzetes, az első magyar vértanú. (976 éve)

Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a csanádi püspökség megszervezője volt. Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio-Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio-sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedet melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden leheveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvétra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a számkivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, "mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották". Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére 1083.07.26-án szentté avatták. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet-híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. Szent Gellért magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a város fölé, ezzel hirdetve, hogy a magyarok nemzetsége a kereszt jegyében született, és annak oltalma alatt áll.

976 éve
1046
Meghalt Kis Pipin a Frank Birodalom királya, aki létrehozta a Vatikánt. (1254 éve)

A keresztény egyház fejének, Róma püspökének adományozta az itáliai fővárost és környékét, ezzel megalapozva a Pápai Állam, a Vatikán létrejöttét. Született: 714

1254 éve