Ha hiányzik a munkás, hoznak külföldről

A teljes foglalkoztatottság felé mutat a magyar gazdaság fejlődési dinamikája. Az örvendetesen alakuló helyzetet ugyanakkor beárnyékolja, hogy országosan százezer körüli számban tartanak nyilván tartósan olyan állásnélkülieket, akiket különböző okok miatt évek óta nem lehet visszavezetni a munkaerőpiacra. A vállalatok a teljesítményük és a fejlődési színvonaluk fenntartásához viszont széles skálán igénylik a fizikai, a szakmai képesítéssel és a magasabb képzettséggel rendelkező munkavállalókat. A hazai munkaerőpiac hiányainak pótlására a vállalkozások ezért szükségszerűen választják azt a lehetőséget, hogy külföldről fogadjanak munkavállalókat – fogalmazta meg Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) elnöke.

A külföldi munkavállalók az utóbbi évtized óta folyamatosan jelen vannak a megye munkaerőpiacán is. Magyarázat lehet erre egyrészt, hogy a világpiacra dolgozó nagyvállalatok nem tudják a termelési terveiket kizárólag a magyar munkavállalók foglalkoztatásával elérni, másrészt, hogy a nagyberuházásoknál a fővállalkozók és a kivitelezők más országokból is hoznak kisegítő munkaerőt egy-egy munka elvégzéséhez.

A kisebb cégek jellemzően a szakmával rendelkezőket keresik, míg a nagyvállalatok – szinte kivétel nélkül – a gyártósori betanított munka területén foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat. Jellemző, hogy ezek az alkalmazottak közvetítőcégeken keresztül érkeznek, viszont szabályok rögzítik, hogy hányan és milyen országokból vállalhatnak munkát Magyarországon. A foglalkoztatásukhoz szükséges engedélyek beszerzése nem egyszerű folyamat, de megoldható, mivel a megyében dolgozó külföldi munkavállalók nem feltétlenül dömpingmunkára érkeznek hozzánk, hanem stabilan jelen vannak a munkaerőpiacon. Az, hogy szakmai tudásuk megfelel-e az elvárásoknak, nem lehet kérdés, mivel azt már előre felmérik a munkaerő-közvetítők, és kész embereket hoznak egy-egy adott feladatra a megrendelő elvárásaihoz igazodva. A Kárpát-medencében élő, határainkon túli magyar anyanyelvűek automatikusan előnyt élveztek és élveznének most is az anyaországbeli munkavállalásban, de ennek az „aranytartaléknak” a keretei mára kimerültek – mondta Bihall Tamás. Közép-Kelet-Európával szemben azonban a távolabbi, keletebbi országokban – Törökországban, Ukrajnában, Vietnámban, Pa­kisztánban – még jelentősebb számban áll rendelkezésre mobilizálható munkaerő, amellyel átmenetileg megoldhatják a hazai cégek foglalkoztatási gondjait. A fegyelmezett munkavégzés pedig az ázsiai országokból érkezők számára akár ugródeszka is lehet, hogy az européer munkamódszerek megismerése után tovább tudjanak menni még nyugatabbra.

A munkaerő-beutaztató célországokban elérhető jövedelem és a magyar között jelentős különbség van, az itt megkeresett pénz azonban általában az otthon maradt családokhoz vándorol ki. Azt pedig, hogy a külföldi munkavállalók a keresetük java részét kiviszik az országból, Bihall Tamás nem tartja aggályosnak. Szerinte fontosabb az a teljesítmény javulásában elérhető gazdasági előny, amit a cégek a foglalkoztatásukkal el tudnak érni.

A világ munkaerőpiacának átalakulásában továbbra is tapasztalható a keleti irányból a nyugati felé tartó mozgás, bár Kína rohamléptékű fejlődésével ez is változik. Nő azoknak az európai és amerikai munkavállalóknak a száma, akik a külföldi tulajdonú cégek mellett megjelentek ott az elmúlt időszakban – közölte az elnök. De amíg jelentős marad a munkaerő-felesleg a távol-keleti és ázsiai térségben, pótolhatja azt, ami Magyarországról adott esetben hiányzik.

(A borítóképen: Bihall Tamás szerint a külföldi munkavállalók az utóbbi évtized óta folyamatosan jelen vannak a megye munkaerőpiacán is. Fotó: ÉM)