Küzdelem az aszály ellen

Folyamatosan foglalkozunk portálunkon az idei rendkívül aszályos, szélsőséges időjárással. Az adatok szerint az idei esztendőben eddig fele annyi csapadék hullott, mint az elmúlt év azonos időszakában. A mezőgazdaság számára - így az élelmiszer ellátást is súlyosan érintő - tragikus körülmények gyökeres változásokat tesznek szükségessé ezen a területen is. A szakemberek közötti párbeszédben szóba került a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ állományának elemzése abból a szempontból, hogy fokozottan szárazságtűrő növények kerülhessenek a gazdálkodókhoz.

Döntő a vízgazdálkodás

A jelenlegi növényi kultúrák eltérően bírják a trópusi hőséget és szárazságot, igazából jelentős terméscsökkenéssel reagálnak a szélsőségekre. Az egyik végletet a kukorica jelentette az idén, amely sok helyen még a csőképződésig sem jutott el, a másikat a napraforgó amelyet a gombás betegségektől megóvott a meleg és szintén csökkent termésmennyiséggel, de túlélni látszik a szárazságot.

- Évek óta folyik az a nemesítési tevékenység tudomásom szerint amely nyomán például a búza szárazságtűrését és a növényi betegségektől való védelmét igyekeznek fokozni - mondta el Taskó József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A nagyüzemi termesztésbe való integrálása az újabb fajtáknak azonban évekbe telhet - tette hozzá. Gyorsabb megoldást jelenthet a vízgazdálkodás újragondolása - amelyre évek óta történnek lépések - a meglevő vízmennyiséggel való célszerű gazdálkodás. Ez víztározók építését, több tiszai vízlépcső építését vagy akár a Duna és Tisza közötti csatorna megépítése is fordulatot hozhatna - fejtette ki a szakember. Felidézte: régen a Tisza is lényegesen nagyobb területet "áztatott" az egykori "fokgazdálkodás" az egyenletesebb nedvesség ellátást volt hivatott segíteni, mely nem csak a termőföld hanem a halászat szempontjából is előnyökkel járt - egészítette ki.

ÉMA magyar génbank

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot 2019. június 1-vel alapította meg az Agrárminisztériumot vezető miniszter a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tápiószelei Növényi Diverzitás Központba való integrálásával. Az új elnevezésű intézmény Magyarország legnagyobb és egyben központi génbankjaként funkcionál. Génbanki gyűjteményeihez, állományaihoz kapcsolódóan ellátja a vonatkozó kutatási-fejlesztési és innovációs, valamint vidékfejlesztési, oktatási és ismeretterjesztő tevékenységeket.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ teljes körű növényi génmegőrzési tevékenységet végez, így ellátja a hazai kultúrnövény génforrás-megőrzés bázisintézményi feladatait, a haszonnövények génforrásainak genetikai tartalékként történő megőrzését, végzi a hazai kultúr- és természetes flóra genetikai erőforrásainak felkutatását, felmérését, gyűjtését, leírását, szaporítását és közreadását, különös tekintettel a magyar tájfajtákra és a hazai flóra mezőgazdasági és élelmezési szempontból fontos elemeire. Gondoskodik a ritka és kipusztulással fenyegetett hagyományőrző növényfajták és tájfajták fenntartásáról és szaporítóanyaguk előállításáról. Koordinálja a hazai génmegőrzési tevékenységet, együttműködik valamennyi génmegőrző gyűjtemény fenntartójával.