Több száz párt adott össze a 40 év alatt

Több mint negyven év szolgálat után vonult nyugdíjba október 1-jén Baranyai Tiborné, Telkibánya és a környező hat település jegyzője. A 40 év alatt sokat változott a világ és vele együtt a közigazgatási törvény is, de Iluska – mert mindenki csak így szólítja – mindig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy segítsen a településeknek és az embereknek a jogszabályok és ügyintézés útvesztőiben eligazodni.

Összeadta a párokat

1978-ban, érettségi után még nem gondolta, hogy valamikor jegyző lesz, a gönci termelőszövetkezetben kapott munkát. Majd nem sokkal ezután üresedés történt a telkibányai tanácsnál, és oda hívták dolgozni. Örült a lehetőségnek, hiszen tősgyökeres telkibányai, minden rokona és ismerőse itt él. Így aztán 1979-től nyugdíjba vonulásáig dolgozott egy és ugyanazon helyen. De közben folyamatosan tanult, képezte magát. Elvégezte az államigazgatási főiskolát, majd az önkormányzati gazdálkodási szakot, végül a szociális igazgatásszervezői szakot. Új kihívásokat jelentettek a törvényi változások is.

2007-ben megalakult a Kékeddel közös körjegyzői hivatal, 2013-ban pedig a közös önkormányzati hivatal, így 7 település jegyzője lett: Telkibánya, Kéked, Pányok, Hejce, Regéc, Fony és Mogyoróska. Telkibánya volt a központ, itt működött és működik jelenleg is a közös hivatal. Iluska még most, nyugdíjas évei elején is nagy lelkesedéssel beszél a munkájáról.

– A jegyzőségben az volt a legszebb, hogy az emberekkel foglalkozhattam, emberek ügyeit intézhettem – mesélte Iluska. – Ezért mindig arra törekedtem, hogy az új ismeretek megszerzésével mindig képes legyek arra, hogy a közösségi és a személyes kérdésekre, problémákra is szakszerű és egyben emberi választ tudjak adni. A több mint 40 év legemlékezetesebb eseményei talán a telkibányai házasságkötések voltak. A települést, mivel gyönyörű természeti környezetben fekszik, és bőven található itt vendéglátóhely, a párok szívesen választották házasságkötésük színhelyéül. Jöttek az ország minden tájáról, és mivel megszereztem az anyakönyvvezetői szakvizsgát is, sok párt adtam össze. A fiatalok pedig boldogok voltak, a meghitt esküvő után vidám lagzit csaptak. Aztán később, pár év múlva, amikor megszületett a gyermekük, elküldték a pici fotóját azzal a néhány mondattal, hogy nagyon köszönik a kedvességemet, és örökké emlékezetes marad számunkra az esküvőjük napja. Mivel Telkibányán van egy kis kápolna, sokan, akik nálunk kötöttek házasságot, a gyermeküket is itt keresztelték meg.

Csak a szépre

Kérdeztük, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a több mint 40 év alatt. Ezen csak mosolygott, és úgy fogalmazott, a dal is azt mondja, hogy „csak a szépre emlékezem”, ezzel pedig teljesen egyetért.

– Nagyon jó munkatársaim voltak, kiváló csapatot alkottunk együtt. Nem szerettem a főnököt játszani, az volt a fontos, hogy az ügyeket gyorsan és a lehető leglelkiismeretesebben intézzük. Az emberek tudták, hogy mikor melyik községben van ügyfélfogadás. Fonyban és a környező településeken az aljegyző vitte az ügyeket, Telkibányán és környékén pedig én. A legnagyobb kihívás talán a megélhetés volt. Ezt értem a településekre és az itt élő emberekre is, hiszen munkahely hiányában sokan minimális bevételből élde­gélnek – vázolta a helyzetet a nyugalmazott jegyző.

Elismerték a munkáját

Bár ő nem dicsekedett vele, de mi rákérdeztünk, és kiderült, hogy munkája elismeréseként több magas rangú kitüntetést is kapott. 2019-ben Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott neki augusztus 20-a alkalmából. Ebben az évben pedig a köztisztviselői nap alkalmából Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Elnökének Köztisztviselői Díja elismerésben részesült.

Baranyai Tiborné a legbüszkébb azonban mégis arra, amikor a településeit tudta sikerhez juttatni. 2019-ben Telkibánya és Pányok is díjat kapott a Virágos Magyarország országos versenyen a szép, esztétikus és virágokkal teli környezetéért. Ez a két község pedig úgy hálálta meg sokéves munkáját, hogy örökös jegyzői címet adományozott neki. Iluskának fontos szerepe van a Telkibányai Református Egyházközségben is, hiszen annak gondnoka és presbitere is. Feladata az egyházi ügyek intézése, de mint mondja, most a templomok is szomorúak, hiszen üresek, és a karácsony is az lesz, mert nem találkozhatnak egymással a családtagok és az egy közösséghez tartozók.

Amikor a családról kérdezzük, Iluska elszomorodik. A férje ugyanis 5 éve meghalt, épp akkor, amikor nyugdíjba ment. A fia Budapesten él, pedagógusdiplomát szerzett, majd átképezte magát, és ő is a közigazgatást választotta.

(A borítóképen: Több mint négy évtized szolgálat után vonult nyugdíjba Baranyai Tiborné)