DVTK–Fradi futball-láz: a tejboltos a csodában bízik

„Nálam, már ami a futballt illeti, a Diósgyőr csapata az első csak azért is, mert a két fiam is a piros-fehéreknél játszott – kezdte a Búza téri tej- és tejtermék boltos, majd hozzátette: – A gyerekek idejében rendelkeztem valamiféle technikai bérlettel, most azonban elért a végzet. Szó szerint bele vagyok betegedve abba, hogy nem mehetek ki a stadionba a DVTK – Fradi találkozóra, ugyanis mire a munkám közben felébredtem, az összes belépőt elkapkodták, így csak a csodában bízhatok. Abban, hogy valaki megdob egy jeggyel, szóval némi humorral mondva várom a számomra egyelőre ismeretlen személy felajánlását.”

Régi fényében csillog

Jancsurák Levente ezután így folytatta: „Amennyiben mégsem lesz bilétám, akkor marad a televízió és a sör, meg a család és a vendégek, mert ezt a kilencven percet társaságban kell nézni, otthon pedig bátran elengedhetjük magunkat. Hazai győzelmet várok annak ellenére, hogy a Ferencváros kiválóan menetel az élvonalban és a nemzetközi harcmezőkön is. Apropó, külföld! A diósgyőrieket képesnek tartom arra, hogy kiharcolják az európai kupaszereplést. Bajnokok nem leszünk, mert például aktuális ellenfelünket, a mostani zöld-fehéreket nem lehet megállítani, de a mögöttük lévő helyek még nem keltek el. A DVTK-nak minőségi játékosai vannak, ez sokat nyomhat a latba. Nekem, mint a labdarúgás nagy barátjának ritkán adatik meg az, hogy bő egy hét alatt két felejthetetlen élményt gyűjtsek. Mert a DVTK ürügyén ki kell tekintenem a nagyválogatottra, Szoboszlaiék szerbek ellen aratott teltházas diadalára. Ezt az összecsapást is kihagytam, korábban viszont többször megfordultam a Puskás Arénában. Az elmúlt években nagyot fordult a világ kereke, nemzeti tizenegyünk szárnyal, a Fradi folyamatosan nemzetközi szereplő és a Diósgyőr is régi fényében csillog. Szóval emberemlékezet óta nem vártam a mostanihoz hasonló feszültséggel a vasárnap estét.”