Hihetetlen, mennyit kereshet egy egyetemista

Ma már szinte természetes, hogy az egyetemek diákjai nemcsak tanulással töltik a napjaikat, hanem munkát is vállalnak. Ez persze nem minden hallgatóra igaz, hiszen vannak olyan képzések, amelyek nem teszik lehetővé a tanulás melletti dolgozást.

Változatos munkák

Azonban országos tapasztalat, hogy az egyetemi hallgatók egyre inkább keresik a munkavállalási lehetőségeket, a munkaadóknak pedig nagy szükségük van a fiatalokra, hiszen több ágazat is munkaerőhiánnyal küzd. Ez a tapasztalata a Miskolci Egyetem Iskolaszövetkezet résztulajdonosának, Füz Andrásnak is. A szövetkezet 2013 óta segíti összehozni a hallgatókat és a cégeket, munkájukra egyre nagyobb az igény.

– A fiatalokat az ösztönzi munkavállalásra, hogy fedezzék saját felmerülő költségeiket, valamint tanulmányaikkal járó kiadásaikat. Ez utóbbira főleg akkor van szükség, ha nem állami ösztöndíjas képzésre nyertek felvételt a hallgatók. Kétféle diákmunkát lehet megkülönböztetni. Az egyik az úgynevezett klasszikus diákmunka, ezek általában eseti jelleggel merülnek fel, vannak közöttük könnyű és nehéz fizikai munkák, hostess jellegűek, és olyanok is, amelyeket a kereskedelem vagy a turizmus, kiemelten a fürdőszolgáltatás, vendéglátás igényel, a nyári időszakban hangsúlyos a fesztiválokon történő munkavégzés is.

Gyakornokok lesznek

A másik fajta diákfoglalkoztatás a gyakornoki munka. Ennek fontos jellemzője, hogy az egyetemi éveket összeköti a későbbi munkavállalói évekkel. A Miskolci Egyetem hallgatói térségünk meghatározó munkaadóinál tudnak elhelyezkedni olyan módon, hogy a cég figyelembe veszi igényeiket. Ugyanis az egyetemi diákok választhatják meg, hogy hány órát tudnak hetente dolgozni, ez jellemzően 20-30 óra. A gyakornoki munka másik óriási előnye, hogy a diákok szakterületükön belül tudnak elhelyezkedni. A mérnökhallgatók műszaki területen például, és mivel valós piaci cégnél dolgoznak, mindkét fél jól jár – hangsúlyozta Füz András.

Hasznos tapasztalat

Kifejtette: a diákok valós tapasztalatokat szereznek egy jó működő cégnél saját szakterületükön, és mire megszerzik a diplomájukat, jó esély van arra, hogy ahol gyakornokként dolgoztak, ott valódi munkavállalóként folytathatják a munkát. A munkaadó pedig azért jár jól, mert már egy tapasztalt, fiatal munkaerőt tud felvenni, aki ismeri a vállalatnál folyó munkafolyamatokat, és a cégvezető jól el tudja helyezni a korábbi gyakornokot a jelenlegi munkavállalói között.

– Az a tapasztalatunk, hogy a diákok jól érzik magukat a cégeknél, a munkáltatók pedig szinte minden esetben elégedettek velük. A hallgatók olykor „harcolnak” egy-egy kedvelt pozícióért – jegyezte meg Füz András.

Hozzátette: a munkaerőhiány miatt térségünkben is nagy szükség van az egyetemi munkavállalókra. A jelenlegi gazdasági helyzettől függően a szezonális jellegű munkákra is keresik a fiatalokat, olyan pozíciókba, ahová állandó munkavállalót nem érné meg felvenni. Ilyen például a turisztikai szektor és a vendéglátás. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy az iskolai szünetekben az egyetemi hallgatókon kívül szép számmal vállalnak munkát a 18 év alatti fiatalok is.

Megtudtuk azt is, hogy a gyakornoki pozíciókat betöltő hallgatók – a ledolgozott munkaóra függvényében- diákmunkával átlagosan havi 220 ezer és 370 ezer forint közötti összeget keresnek. A 25 év alattiakat segíti, hogy mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, így gyakorlatilag a bruttó bérüket kézhez kapják – hívta fel a figyelmet Füz András.