Ősemberparkot álmodtak meg az Avasra

Miért éppen az Avas? Az Avasi értéktár 15. kötete jelent meg a közelmúltban az Avasi Borút Egyesület kiadásában. Még két szám lesz az idén, mondta Báthory Csongor, az egyesület elnöke a kötet bemutatóján az Avasi présházban. Szinay Attila államtitkár mondta a köszöntő beszédet, aki egyébként miskolci, és ő írta a kiadvány bevezetőjét.

Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a kötetben egy régi, az avasi pincéknél készült fotón az ő bulizó nagyapja is látható. Vagyis van kötődése az Avashoz, az Agrárminisztérum pedig támogatja az értéktár kiadványait, az avasi rendezvényeket. Az államtitkár beszélt a Bükkaljai borvidék és az Avasi pincesor fejlesztési lehetőségeiről, az utóbbiról mint lehetséges turisztikai attrakcióról, a borvidékről pedig úgy, mint ami jelenleg csak lehetőség, hiszen szőlőültetvényei elöregedtek. Mint fogalmazott, feladat van bőven, de szeretné elérni, hogy az Avas egy kvázi mintaprojekt keretében a magyarországi történelmi pincesorok megújhodásának legyen a példaképe.

Az est első, különösen izgalmas előadása Szolyák Péteré volt. A Herman Ottó Múzeum igazgatója szuggesztív módon mesélt egy miskolci ősemberparkról, ami – bár többször hangsúlyozta, hogy nem több egy koncepciónál – apró részletekig kidolgozott. (Báthory Csongor figyelmébe ajánlotta a hallgatóság soraiban ülő Veres Pál polgármesternek az elhangzottakat – a szerk.) Címe Ősemberek a miskolci Avason Távoli múlt vagy közeli jövő?, lényege pedig: bár a világon is egyedülálló ősemberlelet található az Avason, a miskolciak sem sokat tudnak róla.

Hetvenezer éve – és ma

Térképen mutatott meg 12, szinte összeérő helyszínt, amiből kiderült, pontosan hol éltek 70 ezer éve – az avasi tűzkő, a kova vonzotta őket –, és azt, hogy ezekről a területekről több mint 100 ezer darab leletet őriz a múzeum. Ezért lenne szükség szerinte az ősemberparkra, ami az elgondolás szerint a Perczel Mór és a Papszer észak-kelet felé lefutó, Szárazvölgy által határolt, körülbelül 42 ezer négyzetméter nagyságú rész lehetne, fő attrakciója pedig egy 24 órában, önkiszolgálóan látogatható őskőkori bemutatóépület. Hosszan lehetne írni a részletes koncepcióról, röviden összefoglaljuk: a szabadidőpark „őskorra hangolna” mérsékelten The Filnstones-hangulatú (ki ne emlékezne Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki életét bemutató rajzfilmsorozatra?) szabadtéri játékokkal és tereptárgyakkal, futókörrel, meditációs területtel, jégkort megidéző telepített növényzettel. Az épületben kanyargó ösvényeken megközelíthetően az őskőkori kovabányászatot, a kőeszközkészítést, azok használatát ismerhetné meg a látogató vizuális hang- és szageffektusokkal (például tűz pattogása, fénye, állatok hangja) kiegészített életképekben. Szolyák Péter szerint mindez megvalósítható.

Az est során nem kevésbé érdekes előadások hangzottak el, és a kötetet is érdemes forgatni: olvasható benne cikk az Avas régmúlt dicsőségéről ugyanúgy, mint a kilátóról, vagy az Avas turisztikai fejlesztéséhez szükséges javaslatokról.