Megdrágult az élet a világban

Európában (az eurózóna országaiban – a szerk.) az euró bevezetése óta a legmagasabb szinteken jár az infláció – írta nemrégiben a Politico. Bár az Európai Központi Bank szerint az áremelkedés csak ideiglenes jelenség, a politikusoknak nehéz derűlátónak lenniük, amikor a lakosság egyre kevésbé bírja fizetni a rezsit és a bevásárlást szerte a kontinensen. 

Belgiumban 1983 óta nem volt ilyen magas az infláció, mint most. Ennek okát a helyi statisztikai hivatal a magas üzemanyagárakban látja – számolt be az Euronews. Itt a fogyasztói árindex szerinti infláció csupán egy hónap alatt (2021 decemberéről 2022 januárjára) emelkedett 5,7 százalékról 7,6-ra. Belgiumban a válságkezelés módja a fizetések inflációhoz történő automatikus igazítása, ennek a gyakorlatnak azonban akadnak kritikusai: a flamand üzleti szövetség (VOKA) szerint ezzel a cégek veszítenek versenyképességükből, a szakszervezetekkel való tárgyalás lenne hosszú távon kifizetődőbb. Belgiumban a növekvő árak miatt nagyjából egymillió embernek okoz nehézséget kifizetnie a rezsit. Az amúgy is növekvő energiaárak viszont nem csak itt, az egész kontinensen éreztetik hatásukat: az ipart is megbénítja az alumíniumfeldolgozástól a cukoriparig. Az európai uniós átlaginfláció a járvány előtt 1,5 százalékos szint körül mozgott, majd az első járványhullámot követően 0,5 százalék alá esett. Az árak azóta meredeken emelkedésnek indultak: a pénzromlás mértéke a 2021-es év végére már az 5 százalékot is meghaladta az unióban. Komoly regionális különbségekre is rávilágított a Politico: Kelet-Európában még súlyosabb a probléma, mint nyugaton. Litvániában például 10,7 százalékot ért el az infláció tavaly decemberben. A fővárosban, Vilniusban egészen elképesztő, 140 százalékkal drágább fűtésszámlákkal szembesülnek a lakosok egy évvel ezelőtthöz képest. A fogyasztók itt fizetési haladékot kérhetnek, de ez egy megkérdezett lakos szerint nem kielégítő megoldás. 

Befagyasztott rezsiárak 

Az inflációval emelkedő rezsiköltségek mérséklésére kormányzati beavatkozás mellett döntött Olaszország.

Mario Draghi miniszterelnök szerint az állami támogatás fontos, de ez nem lehet az egyetlen útja a válságkezelésnek. „Fel kell kérni azokat, akik nagy haszonra tettek szert a gáz árának emeléséből, hogy osszák meg azt a társadalom többi részével” – jelentette ki az olasz kormányfő. Bulgária szintén igyekszik védeni a fogyasztókat, itt befagyasztották az áram és fűtés költségét március végéig, az áremelkedésnek leginkább kitett nyugdíjasoknak pedig 75 levát (13 600 forintot) ajánlanak fel, amennyiben felveszik a koronavírus elleni védőoltást. 

Követik a magyar példát 

A Magyarországon bevezetett élelmiszerár-maximálás példáját követi Szerbia és Észak-Macedónia, ahol olyan alapvető termékek áraira vezettek be felső határt, mint a kenyér, cukor vagy a napraforgóolaj. Lengyelország, Románia és Csehország eközben áfacsökkentéssel igyekszik a lakosság kiadásait mérsékelni. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette: a dráguló élelmiszerek okozta problémán az alacsony keresetű családok pénzbeli támogatásával is segíteni fognak. Itt 400 zloty (31 ezer forint) és 1437 zloty (112 ezer forint) közti összegeket kaphatnak a háztartás méretétől és bevételüktől függően a rászoruló családok.

Sok család küzd a megugró megélhetési költségekkel az Egyesült Királyságban is az üzemanyagárak és a rezsiköltségek elszabadulásával – írta a közelmúltban a BBC. A szigetországban az infláció 30 éves rekordokat dönt, az élelmiszerek áremelkedése pedig januárra megduplázódott. A jelenség egyik okozója a szállítási költségek emelkedése: egy építőipari beszállító cég beszámolója szerint míg korábban 1000 dollárt (314 ezer forintot) fizettek egy szállítókonténerért, most több mint 10 ezer dollárba (3,14 millió forintba) kerül ugyanez a vállalkozásnak.

USA: akadozó termékellátás 

Az Egyesült Államokban a ’80-as évek óta nem láttak ekkora inflációt, mint most

Az Egyesült Államokban az európai átlagnál is magasabb az infláció, meghaladva a 7 százalékot, az 1980-as évek óta nem látott mértékben megnövelve az árakat. Ezzel párhuzamosan megbízhatatlanná vált a tömegközlekedés, növelve az ingázás idejét, az iskolabuszok és tanítás utáni foglalkozások is kiszámíthatatlanok, ezzel hiányosságokat okozva a gyermekfelügyelet terén, az élelmiszerboltokból rendszeresen elfogynak a termékek, az orvosi időpontok pedig egyre ritkábbak – mutatott rá a The New York Times.

Mindezek mellett azonban rengeteg embernek járható út a munkaváltás, a kormányzati támogatások és az ingatlanok, illetve tőzsdei részvények növekvő értékének köszönhetően a legtöbb háztartás így is jobb pénzügyi helyzetben van, mint a világjárvány kitörésekor.

(A borítóképen: Sok család küzd a megugró költségekkel az Egyesült Királyságban)