Sokat segítene, ha stratégiai termékeket stabilan olcsón tudnánk előállítani

A nemzetközi tényezők következtében tavaly év végére látványosan meglódult infláció egyelőre nem tűnik el az életünkből. Az árak emelkedési ütemének megállításához, de legalábbis csökkentéséhez arra van szükség, hogy a világpiaci folyamatok megnyugodjanak, a világgazdaság visszatérjen a normális vagy ahhoz közeli állapotába, csökkenjen több termék esetében is a hiány. Ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de remélhetőleg, ha lassan is, de már lefelé indul az inflációs nyomás – fogalmazta meg Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. 

A nemzetközi helyzetről szólva elmondta: az Európai Unión belül a közép-európai régió országaiban volt a legmagasabb az infláció az elmúlt két évben. Az uniós módszertan alapján számított fogyasztói árindex 2020-ban Lengyelország után (3,7 százalék) Magyarországon volt a második legnagyobb (3,4 százalék), míg az uniós átlag akkor mindössze 0,7 százalékot tett ki. 

Az inflációs mutató 2021-ben azonban tovább romlott: Magyarországon és Lengyelországban egyaránt 5,2 százalékra emelkedett, ekkorra viszont már az uniós átlag is 2,9 százalékot ért el. A tavalyi év végére azonban Magyarország már leszorult a dobogóról: a három balti ország mellett a lengyel infláció is magasabb volt decemberben a magyarnál, a legnagyobb értéket – 12 százalékot – Észtországban mérték. 

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a hazai jegybank inflációs célja az unión belül a legmagasabb, így az átlagos mértéket meghaladó magyar infláció nem is teljesen meglepő, de hozzájárul ehhez a nagyobb gazdasági növekedés és a viszonylag gyors kilábalás is – értékelte Regős Gábor. 

A hazai termelői költségek emelkedését összességében az exportpiaci árak érdemben követni tudták. Elgondolkodtató azonban, hogy például az ipari termelői áraknál a belföldi értékesítés árai 31,4 százalékkal, míg az exportértékesítés árai csak 17,6 százalékkal emelkedtek éves alapon decemberben. Hasonló látszik a külkereskedelmi adatokból is: októberben a kivitel forintban mért árszínvonala 11, a behozatalé 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

A megugró infláció időszakában kiemelkedő a monetáris politika szerepe, amely a kamatok emelésével és a forint erősítésével tud hatni a pénzromlás ellen. Hosszabb távon azonban az segíthetne az inflációs kitettség csökkentésében, ha Magyarország stratégiai termékeket stabilan olcsón tudna előállítani – fogalmazta meg álláspontját. Meglátása szerint ilyen lehet például az áram is, mivel Paks villamosenergia-termelési költsége nem változott érdemben a világpiaci árak alakulása miatt. Ugyanakkor a fosszilis alapra épülő energiaárak változásai továbbra is érinteni fogják a magyar gazdaságot – tette hozzá –, hiszen jelentősebb gáz- vagy kőolajmezők feltárása nem várható, ezeket továbbra is külföldről kell vásárolni.