Egyelőre csak tompítani lehet a következményeket

Az infláció a világgazdasági viszonyok között sokféle tényező együttes hatása szerint alakul. Nem egyedi jelenség ezért a magyarországi infláció látványos megugrása sem, ami 2021 november–decemberében elérte a 7,4 százalékot, januárban pedig 7,9 százalék volt. A friss Eurostat-adatok szerint egyes országokban ennél is magasabb volt a pénzromlás mértéke az idei év első hónapjában: például Litvániában 12,2, Szlovákiában 8,5 százalék. De még Hollandiában is 7,6 százalék lett, az eurózóna átlaga pedig 5,1 százalékra emelkedett. 

„A hazánkban a tavalyi évben megtapasztalt erőteljes inflációs növekedési pályát, különösen az élelmiszerárak 7,2 százalékot elérő emelkedését, külső és belső tényezők együttesen okozzák” – szögezte le az Észak-Magyarországnak Csath Magdolna közgazdász. Rámutatott: a nemzetközi okok között elsősorban az energiaárak gyors emelkedése és a pandémia okozta lezárások miatt a termelési folyamatok leállása, a bekövetkező alapanyag- és részegységhiány említhető. Különösen nagy sokkot okozott a magyar gazdaságban jelentős súllyal jelen lévő gépjárműgyártás termelésének és exportjának lassulása. A forint gyengesége ugyancsak megnövelte az egyébként is kedvezőtlen külső hatásokat, hiszen a gyenge magyar fizetőeszköz miatt még többet kellett fizetni az importért. 

Az infláció emelkedésére a hazai bérek növekedése és a családi támogatások kiterjesztése ugyancsak hatással volt. Az otthonteremtő támogatások különböző fajtái erős keresletet teremtettek az építőipar felé, amelynek nem volt elegendő kapacitása és szakembere a kereslet kielégítésére. Ez felfelé hajtotta az építőipari árakat. Más ágazatokat tekintve pedig több cég is arra hivatkozva jelentett be áremelést, hogy megnőttek a bérköltségei. 

Fogyasztási korlátok 

– Az áremelésnek azonban a hazai és külföldi piacon egyaránt fogyasztási korlátai lehetnek. A megoldás erre nyilvánvalóan a termelékenység növelése lehetne, amit megtámogathatna a digitalizáció, az adatalapú döntéshozatal és általában a hatékonyabb tervezés, vezetés és szervezés – szögezte le a közgazdász. 

A béremelések kapcsán ugyanakkor megemlítette: bár látványosnak tűnik a hazai keresetek emelkedése, de a valóságban az unión belül továbbra is le vagyunk maradva ezen a téren. Ami pedig a cégek bérköltségeit illeti, Magyarországon a harmadik legalacsonyabb ez az érték, 9,9 euró, mintegy 3600 forint óránként. Ennél kevesebbe a foglalkoztatás csak Romániában és Bulgáriában kerül. Az uniós átlagérték ezzel szemben 28,5 euró, több mint 10 ezer forint. Magyarországon ezért továbbra is az a veszély fenyeget, hogy éppen a versenyképesség javításához szükséges tudást elszívják azok az országok, ahol azt jobban megfizetik – hívta fel a figyelmet. 

Sok embernek segítség 

Az ideiglenes intézkedések, mint az üzemanyagárak átmeneti befagyasztása és a bizonyos termékekre bevezetett árstop, Csath Magdolna szerint nem lesznek jelentős hatással az infláció letörésére. Addig viszont, ameddig érvényben vannak, sok embernek jelentenek valós segítséget. Az előrejelzések szerint azonban az üzemanyagárak tovább fognak növekedni, ennek hatása pedig a gazdaság valamennyi ágazatában meg fog jelenni. 

Ez az év még nem az alacsony infláció éve lesz

– Csath Magdolna

Az energiaárak ugyan lassan konszolidálódnak, de a termelési rendszerek működése sem jön rendbe nagyon gyorsan. Ezért ez az év még nem az alacsony infláció éve lesz – prognosztizálta a szakember. Rámutatott, hogy a jelenleg tapasztalható geopolitikai feszültségek növekedése sem kedvez az infláció mérséklésének. Minderre tekintettel a magyar inflációs előrejelzés erre az évre 5,3, 2023-ra 3,7 százalék. 

Nincs ráhatás 

Arra a kérdésre, hogy az inflációs hatások tompítására a Magyar Nemzeti Bank kamat­emelési lépései jól időzítve történtek-e, Csath Magdolna úgy válaszolt: „korábbi kamat­emelés, illetve a pénzbőség szűkítése lehet, hogy hatással lett volna az inflációra is, de utólag nehéz okosnak lenni. Viszont a nagyon jelentős megugrás sok olyan tényezőre is visszavezethető, amelyekre Magyarországnak semmilyen ráhatása nem volt. A kamatok hosszabb ideig való alacsonyan tartásával, illetve az olcsó pénz rendelkezésre bocsátásával viszont a gazdaság gyorsabb újraindítása volt a cél.”

(A borítóképen: Csath Magdolna szerint a geopolitikai feszültségek növekedése sem kedvez az infláció mérséklésének)