Az internet „6ásai” anyanyelvünkre

Az internetezéssel alapvetően változott meg az írásbeli kommunikációnk, nemcsak bizonyos szavak jelentése, hanem a kifejezésmódunk is. Hnap (holnap), vmit (valamit), vok (vagyok), mek (megyek), tok (tudok). Ma már naponta találkozunk ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel. Romlása-e vajon ez a beszélt nyelvnek, vagy a nyelv átalakulásáról van szó? „Le1szerűsíti-e” az internet a szókincset a netezők között használt tömör, a helyesírási szabályokra fittyet hányó, ikonokkal és jövevényszavakkal meg rövidítésekkel teletűzdelt kurta szóhasználat, vagy nem? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nyiri Péter, A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatójának segítségével. 

Lemondás a nyelvi gazdagságról 

– A közösségi média romlottabb, torzítottabb vagy éppen szegényesebb nyelve nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyelv romlásnak indult, hanem azt jelzi, hogy a nyelvhasználó nem él a nyelv gazdagságának a lehetőségével. Valójában mindig a nyelvhasználó dönt arról, hogy milyen szókészletet használ, ám a virtuális tér nyelvhasználata mégis csak rejt magában veszélyeket – mutatott rá Nyiri Péter. 

Tapasztalatai szerint míg a személyközi kommunikáció során helyzetekhez illő és személyekhez szóló, egyedi kifejezési stílusok a jellemzőek, addig a közösségi hálón a különféle stílusok összemosódnak, egyneműsödnek és leegyszerűsödnek. A kommentekben már bevett normának tekinthető a kölcsönös tegeződés, vagy egymás megszólításának a hiánya. Vagyis egyféle beszédmódot alkalmazunk mindenkivel szemben, ami a nyelvhasználat elszegényedéséhez vezet. 

Az igazgató meglátása szerint az egyszerűség szűkösségként is értelmezhető, ami a szavak használatában érhető jól tetten. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nyelv sekélyes. A magyar nyelv rendkívül gazdag rokonértelmű szavakban, így a legfinomabb árnyalatnyi különbségeket is ki tudja fejezni. Gondoljunk például a „jó” szavunkra, amelynek számtalan szinonimája létezik, ám az interneten legtöbbször csak a „király” kifejezés használatos. Egyetlen szóval, egyetlen jelzővel nem lehet mindent – ráadásul megfelelően – kifejezni vagy jellemezni, mert közel sem adja vissza a valóság összetettségét, ami aztán gyakran félreértésekhez vezethet. 

Vissza lehet élni vele 

– Az egyszerűsödésnek hosszú távú hatásai is vannak – hívta fel a figyelmet Nyiri Péter, s mint mondta, a redukálódás évek, évtizedek alatt a nyelvi készletre is visszahat, hiszen szavak kophatnak ki az aktív nyelvhasználatból, és válhatnak passzív nyelvhasználati formává. Sajnos az egyszerűsödés és a torzulás mindenben megmutatkozik, a nyelvtani szerkezetekben is: nem kerek, egész mondatok, rövidítések, ékezetek nélküli szavak használata, elütések. A szókincs sekélyes, a helyesírás csapnivaló. Ez mind azt sugallja, mintha nem lenne figyelem és fegyelem a nyelvhasználatban. Ennek egyik oka a sietség lehet, nincs idő a szöveg átnézésére, kijavítására, még a normális válaszra sem. Ez azt jelenti, hogy minden, ami az emberrel a virtuális világban történik, csak felületesen érinti őt meg – hangsúlyozta az igazgató. – Ellenben, ha a nyelvhasználó rákényszerítené magát az egész mondatok használatára, a választékosságra, a helyesen írásra, akkor ezzel a fegyelemmel odafigyelésre is késztetné magát, amellyel hatna a gondolkodására, végső soron pedig az egész viselkedésére. Tovább menve, ha tudatos nyelvhasználatra törekszünk, akkor gondolkodásunkat is pallérozzuk – figyelmeztetett Nyiri Péter. – De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az internethasználattal visszaszorultak a hagyományos kommunikációs formák – mondta az igazgató. – A nonverbális eszközök és a személyes kapcsolatoknak a hiánya rendkívül sok veszélyt rejthet magában, csak a leírt szóra nem lehet hagyatkozni, hiszen bárki, bármit mondhat és állíthat – int Nyiri Péter. – Bár a nyelv csodálatos teremtő erejű, mégis vissza lehet vele élni, ami sok veszélyt jelenthet fiataloknak és időseknek egyaránt – emelte ki. 

Romlás ellen tehető 

Mindenkit arra ösztönzünk, hogy használja tudatosan a nyelvet, olvasson és beszélgessen sokat

– Nyiri Péter

– S még egy, nagyon fontos dologra kell felhívni a figyelmet – vetette fel Nyiri Péter. – A digitális eszközök használatával háttérbe szorult a kézírás, amelynek azonban óriási előnyei vannak a gépírással szemben: nagyobb odafigyelést igényel, jobban fejleszti a memóriát és másként aktiválja az agyunkat, mintha géppel írnánk, de fejleszti a beszédkészséget, a kommunikációt, a kreativitást és a testérzékelést is. A kézírás nagyon fontos a személyiség fejlődése szempontjából. Ne hagyjuk, hogy eltűnjön! – hangsúlyozta. – Mi a Magyar Nyelv Múzeumában mindenkit arra ösztönzünk, hogy használja tudatosan a nyelvet, olvasson és beszélgessen sokat, járjon közösségbe, mondjon meséket és történeteket, amikor csak lehetséges. 

A Magyar Nyelv Múzeuma munkájáról további információkat itt találhatnak: nyelvmuzeum.net

Tények

Az anyanyelv nemzetközi napja

1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára. 

(A borítóképen: A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalomban)