Egyre kevésbé figyelünk a helyes beszédre

Az anyanyelv az egyik legjellemzőbb tényező, ami összetart egy nemzetet. Egy ország lakossága, ha egy nyelvet beszél is, teheti azt más nyelvjárásban, néha annyira különböző kiejtéssel, hogy szinte meg sem érti egyik ember a saját anyanyelvén megszólaló másikat. Minden anyanyelv a világ felosztásának sajátos módja. Annak tükre, hogy a közösség nyelvileg-szellemileg hogyan vette birtokba a világot – mondta Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója.

A világfelosztás természetesen a tapasztalatokból, így a minket körülvevő világ megtapasztalásából is ered. A nyelvnek ugyanakkor vannak táji változatai, a nyelvjárások egy földrajzi terület változatai. A magyar nyelvjárások között is vannak kisebb különbségek, hangtani és még inkább szókincsbeli – hangalakbeli – eltérések. De a megértést ezek csak részleteiben, nem összességében nehezítik. Nem úgy, mint például a német nyelvterületen. A nyelvvel kultúrát, világlátást is magunkkal hozunk. Ez örökségünk része. Ezért is kell megőriznünk az anyanyelvet, mely nemzeti létünk hajléka, veszteség, önfeladás és kultúravesztés nélkül nem lecserélhető – emelte ki az igazgató. A magyar nyelv egységesülésében kiemelt szerepe és teljesítménye volt a mi régiónknak és nyelvjárásunknak, az északkeleti nyelvjárásnak, Kazinczy Ferencnek köszönhetően is.

Másoknak nehéz

Mint minden nyelv, a magyar nyelv is megtanulható, persze erőfeszítés nélkül nincsen haladás, tanulás. Anyanyelvünket indoeurópai és szláv nyelvek veszik körül, agglutináló (hozzáragasztó, toldalékoló) nyelvként eltér az európai nyelvektől, természetes, hogy a rokon nyelvekkel körülvett külföldiek számára különösnek hat – hangsúlyozta Nyiri Péter. A névszóragozás vagy az, hogy a magyar nyelv nem ismeri a grammatikai nemek megkülönböztetését, okozhat nehézségeket. A magyar nyelv a beszélői számát tekintve nem világnyelv, a külföldiek nem találkozhatnak vele bárhol (például a digitális világban, mint az angollal, amely szinte ráragad az emberre, kérdés persze, hogy milyen minőségben), megtanulása módszeresen, célzottan történik. Nyelvünket sokan szép hangzásúnak, dallamosnak tartják, szerepet játszhat ebben egyebek mellett a hangrendi harmónia és az, hogy a szavaink első szótagja hangsúlyos – fogalmazott a szakember.

A költészet nyelve

Hazánkban Kazinczy Ferenc munkája és a nyelvújítás eredményeként is adott a nyelvi minőség, amelyet meg kell őriznünk. Nyelvünk nagyon gazdag, a szabatos, választékos nyelvhasználatra minden lehetőségünk megvan. Az igényes megszólalásra példát vehetünk a klasszikus magyar irodalomból. Olvassunk minél többet, gazdagítsuk szókincsünket, ismerjünk meg több stílust, régi szavakat, szófordulatokat, tájnyelvi kifejezéseket – javasolta az igazgató. Február 18-án volt a magyar széppróza napja, Jókai Mór születésnapján, a nagy mesemondó regényei, Móricz Zsigmond, Fekete István és mások szövegei nyelvi minták és erőforrások is számunkra, innen meríthetünk. Fontos a tudatos nyelvhasználat, és nem árt, ha forgatjuk nyelvünk „használati utasításait”: lapozgatjuk a szótárakat, tanulmányozzuk a nyelvtant és a helyesírási szabályzatot – mégpedig azért, hogy jobban értsük, megértsük egymást – tette hozzá Nyiri Péter.

Sajnos napjainkban egyre kevésbé figyelünk a helyes beszédre – hívta fel rá a figyelmet.

Fontos a példamutatás

– Sem írásban, sem élő szóban nem törekszünk a szabatosságra. Nem véletlen, hogy a legnagyobb anyanyelvi szervezet, az Anyanyelvápolók Szövetsége kiemelt célja a beszédművelés, annak elmélete és gyakorlata, hogy miképpen hatékony a szöveg „meghangosítása” – tudatta az igazgató. – Ez ugyanis tanulható, fejleszthető, odafigyeléssel, a tudatos nyelvhasználatra való törekvéssel lehet szépen, érthetően beszélni. Elengedhetetlen a szókincs ismerete, folyamatos bővítése. „Minél több a festék, annál szebben dolgozhatik a festő” – mondta Kazinczy is, hiszen a gazdagság a választás lehetőségét adja meg. A példamutatás fontos, ebben a nyilvánosan megszólalók, a pedagógusok és persze a szülők nagyon sokat tehetnek. Kulcsszó és cél az érthetőség és a szabatosság, hogy a gondolatainknak, érzéseinknek legmegfelelőbb szót, kifejezést válasszuk. Segítenek az anyanyelvi versenyek, a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvünk nyelvhasználati-retorikai verseny és a győri Kazinczy-verseny (szépkiejtési, szép magyar beszéd verseny). Kazinczy tanácsa, a „jót s jól” elve a nyelvhasználatban, szóban és írásban is alkalmazandó – vélekedett Nyiri Péter.