360 fokos videó: Öröm, hogy spóroltak a takarítással

Miskolc - „Jézuskától géppuskáig”, mindent találnak a diósgyőri várárokban.

A Diósgyőri vár felújításának része, hogy előzetesen régészeti feltárás vizsgálja át a területet. A Herman Ottó Múzeum szakemberei az egykori várárok területén dolgoznak jelenleg, ahol mindenféle „kincseket” találnak.

Az ironikus a történetben, mint azt Miskolczi Melinda, a múzeum ásatásvezető régésze kiemelte, hogy amiket most találnak, annak nagy részét szemétként értelmezték a korabeliek. A falról bedobáltak minden szükségtelenné vált apróságot a körülfutó vízbe – ma pedig ezek a tárgyak adnak képet arról, hogyan élt egykor a Diósgyőri vár népe.

Tízezer négyzetméter

Nem először vették birtokukba régészek a területet, hiszen két feltárás már megelőzte a mostanit. Ellenben soha nem tudtak még az egykori várároknak ekkora területén kutatni, hiszen korábban az ott álló lakóházak gátolták a munkát. Melindától megtudtuk, hogy 10 000 négyzetméteren elterülő történelmi lelőhelyről beszélünk, aminek elenyésző részén dolgoztak eddig a szakemberek.

A mostani feltárás fő célja megállapítani: valóban négy híd vezetett-e be egykoron a Diósgyőri várba. A nyugati oldal átkelőhelyének maradványait már az 1960-as években megtalálták. Ottjártunkkor a déli oldalon dolgoztak a régészek, akik egyelőre nem találkoztak arra utaló jelekkel, hogy efelől is megközelíthető lett volna a vár.

Látlelet a korabeli életről

Elképzelhetjük az építményt egykoron körülölelő víztömeget az árok paramétereiből: a két perem közti távolság nagyjából 20 méternyi, az északi oldalon a 33 métert is eléri, mélysége pedig 2,5-3 méter. Arra felhívja a figyelmet az ásatásvezető, hogy bár nehezen áthatolható védelmi rész lehetett a múltban, a Diósgyőri vár nem azzal a céllal épült, hogy megállítsa az ellenséget.

Ő úgy fogalmaz, hogy „nyaralóként” funkcionált a tekintélyes építmény. A történelem tudomása szerint egyetlen ostromot kellett kiállnia. A kurucok 1673-ban elfoglalták a várat, egy évvel később a császári csapatok csatában vették vissza az irányítást. A siker ára nagy volt, hiszen a harc olyan nyomokat hagyott a vár állapotában – más sérülések mellett leégett –, hogy ezután már alig éltek benne emberek.

Miskolczi Melinda elmondta, közel 4 éve dolgoznak az egykori várárok régészeti feltárásán. Először a külső fal nyomvonalát mérték fel, idén májustól a „kincseket” rejtő földet kutatják. Igazából történelmi és szakmai szempontból beszélhetünk értékekről, hiszen mint az ásatásvezető fogalmaz, a vízbe dobált, korabeli szemét kerül elő, „Jézuskától géppuskáig” minden. Ennek magyarázata roppant banális: a 16. századtól nem királyi tulajdonban állt a vár, előkelő birtokosai pedig az árok rendszeres takarításán spóroltak.

Fontos feladat

Ennek megfelelően, találnak az említett ostromból hátramaradt ólomlövegeket, ágyúgolyókat, pénzérméket, vagy éppen a várfalból kiszakadt darabokat és hasonló tárgyakat. Az ásatásvezető kihangsúlyozta, hogy fontos most elvégezniük a régészeti feltárást, mert ha elindul a vár­árok rekonstrukciója, akkor a múlt emlékeit rejtő földréteget elszállítják, később pedig a helyreállított elemet nem bontják meg újabb kutatások miatt. Ezért most adott a ­lehetőség arra, hogy kicsit jobban megismerjük az évszázadokkal ezelőtti várnép életét.

Király Csaba| hirek360.hu

Nézz körbe 360 fokban!

" target="_blank">A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!

[related-post post_id="3919298"]

[related-post post_id="3918776"]