Miért feketedik meg a dió? Felfedjük a titkot

Érdemes tudni, hogy a dió esetében összesen több mint ötven kórokozó és betegség jöhet számításba, de ezekből szerencsére csak kevés, ami igazán nagy bajt képes okozni. Érdekesség, hogy nagyszüleink még nem is beszéltek egyébként a diófa betegségeiről, a növényvédelmi teendőiről még annyit sem, ez pedig nem véletlen. Ma viszont sokirányú tevékenységet kell folytatni annak érdekében, hogy egészséges legyen az állományunk – írja az agraroldal.hu.

Több oka lehet

A korán lehullott diót minden esetben össze kell gyűjteni és haladéktalanul meg kell semmisíteni, addig, amíg még bennük vannak a lárvák. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a talajban áttelelnek, és még jobban elszaporodnak - tudta meg a Boon.hu. Érdemes zöldessárga színcsapdákat is alkalmazni, ezeket a lapokat a lehető legmagasabbra kell kihelyezni. Alkalmazhatunk a dió védelmében engedélyezett rovarölő szereket is, ebben az esetben hallgassunk a német módszerre, és adjunk a szerhez olyan fehérje tartalmú anyagot, amit a legyek szívesen megesznek, ezzel a kártevők elfogyasztják a rovarölő hatóanyagát is. A dió feketedésének másik oka, ha a dió burkában megtalálhatók (az esetek 90 százalékában ott lesznek), akkor biztosak lehetünk abban, hogy dióburok-fúróléggyel van dolgunk. Viszont van más lehetőség is. A dió feketedését baktériumos termésrothadás okozhatja, ebben az esetben már kora tavasszal megjelenhetnek a tünetek a fiatal hajtásokon, a leveleken, és főképp a terméskezdeményeken. A fiatal termésen sötétbarna foltok jelennek meg, később az egész termés elfeketedik, idő előtt lehullik. A kórokozó a vesszők kéregrepedéseiben és a rügypikkelyek között telel át, éppen ezért fontos, hogy tavasszal, még virágzás előtt permetezzünk réztartalmú készítménnyel, majd ezt végezzük el virágzás után, és tíznaponta ismét – javasolja a szakportál.

A fekete dió, mint gyógyszer

A fekete dió (Juglans nigra) az egyik legrégibb gyógynövényünk. Az indián népek például porrá őrölték a fekete dió kérgét és ezzel gyógyították a gombás bőrfertőzéseket és elhajtották a szervezetből a bélférgeket. A feketedió termésburkát addig főzték, míg sűrű állagú nem lett, így kenőcsként alkalmazták a testfelszíni megbetegedéseken. A feketedió kérgében lévő anyagoknak bőrösszehúzó hatásuk van. A kéregből főzött teát iszogatva, vagy szimplán csak a nyers kérget rágcsálva a fogfájást is orvosolni tudták az indiánok, amit később a telepesek is átvettek. A kéregnek ismert enyhe hashajtó hatása is van, így alkalmazható székrekedés esetén. Az amerikai polgárháború idején általános gyógyszerként volt nyilvántartva a feketedió. Manapság is alkalmazzák az emésztőrendszer karbantartására és bőrgombásodás ellen. A termésburok sok C-vitamint is tartalmaz. A belőle kinyert folyadékot ekcéma, herpesz, szifilisz és fekélyek kezelésére használták, teáját pedig féregűzőként alkalmazták. A feketedióból készült gyógyszert sokoldalúsága miatt például 1990-ben Németországban rákellenes gyógyszerként jegyezték be, miszerint nem gyógyítja, de megelőzi a rákos sejtek kialakulását.

A feketedió termés-buroklé szemölcseltüntető hatását is kimutatták a kutatók. A zöld termésburok fekete-barna leve jelentős mennyiségű, szerves kötésű jódot tartalmaz. A gyógyításhoz és a fertőtlenítéshez ez a jód intenzíven hozzájárul. Hasonlóan az európai diókhoz koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentő hatása van az esszenciális zsírsavtartalomnak köszönhetően. Ezek a zsírsavak felelősek a szívműködés szabályozásáért, az inzulin hasznosításáért és még hangulatfokozó hatása is van.

A feketedió leveléből készült teafőzet külsőleg, belsőleg egyaránt hatékonyan alkalmazható. Szintén összehúzó és fertőtlenítő hatása van. A régi indián népek az atkákat és a poloskákat űzték ki ezzel magukból és élőhelyükről. Mai napig gombaölőként, fertőtlenítőként használják és folyamatosan szedik. A szobrászok nagyon kedvelik magát a fát. A belőle készült szobrok, tárgyak különleges szépségűek és még a modern ember is gyógyító hatást feltételez a belőle készült alkotásoknak is.