Mutatjuk, mi szállta meg vármegyénket, hatalmasak a károk

Korábban is írtunk róla, hogy a dél-alföldi gabonatáblákhoz hasonlóan megyénkben is elszaporodtak a pockok. A rágcsálók ellen a járataikba rakott méreggel lehet védekezni, de nem mindegyik hatóanyag engedélyezett, és nincs is elég ember a munka elvégzésére. A gazdák azt kérték, hogy kiszórhassák a szert a földekre, ez viszont más állatokat is veszélyeztetne.

Elszaporodtak

Taskó József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta: a mezei pockok az eső és a talajforgatás hiánya miatt lepték el a földeket. A lucerna és az évelő pillangósok különösen veszélyeztetettek van olyan 8 hektáros terület ahol a rágcsálók pusztítása nyomán csak fél hektár maradt épen. Hasonló a helyzet a repcénél. A T-fák kihelyezésével a ragadozó madarakat segítik, de nincs elegendő belőlük, a pocok nagy ellensége a róka mennyisége pedig visszaszorult az erősebb aranysakál megjelenése miatt, igaz ez utóbbi a pockokat is pusztítja – tudtuk meg. Egy csapadékosabb időjárás a pockok egészségére károsan hatna, tüdőgyulladást kaphatnak, illetve a talajmozgatás számolhatná fel járataikat – fejtette ki a szakember.

A gazdák azt kérik a hatóságoktól, hogy ne csak a rágcsálók üregeinél lehessen irtást végezni, hanem szórásos technikával is. Ráadásul van egy hatóanyag, amit az Európai Unió betiltott és csak szükséghelyzetben engedélyezi a használatát. Indokolt lenne az engedélyezett hatóanyagok és védekezési lehetőségek kiszélesítése, van aki a biológiai megoldásoknak is híve lenne. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyetért a gazdák helyzetértékelésével közleménye szerint a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A közlemény szerint a NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amivel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését. 

A Nébih nem enged

A Nébih viszont közölte: a mezei pockok jelenlegi mennyisége valóban jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség ‒ a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján ‒ valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata. "Jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatára való tekintettel" a felületkezelést a szervezet nem engedélyezi. Vagyis ezeket a szereket továbbra is csak a járatokba juttatva lehet alkalmazni. Máskülönben a felszínre kihelyezett szerek a környezetükben a kisemlősök és a magevő madarak pusztulásához, globális károkozáshoz vezethetne, és akár az emberi egészségre is veszélyes lenne, ugyanis a véralvadást okozó szer lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat – írják. 

Ez esetben a szántóföldi területekre T-fákat kellene kihelyezni, amelyek a ragadozómadarakat segítenék. A gazdák által igényelt hatóanyagot a pockok magas száma miatt olyan nagy mennyiségben kellene kiszórni a földekre, hogy az más, védett állatfajokat is veszélyeztetne – figyelmeztet Hunyadi István a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Főleg olyan területeken, ahol nincs növényborítottság, a magevő madarak, esetleg a nyulak, őzek és egyéb rágcsálók is – amik nem tartoznak most a célzottak közé –, megtalálhatnák, aminek egy olyan következménye lenne, ami nem biztos, hogy szerencsés. Emiatt nagy dilemmában van az engedélyeztető hatóság is.