Most kerüljön földbe a bejglitölteléknek való

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Úgy mondják: eleink a hóra vetették a mákot februárban.

Senkit nem biztatunk arra, hogy a hóra vesse a mákot, de kétségtelen, hogy a legkorábbi tavaszi, szabadföldbe vethető növényről beszélünk. De mire is figyeljünk a máktermesztésnél, mit kell tudni a növényről?

Középkötött talajon

A növényfajtától és a környezeti tényezőktől függően 80–150 centiméter magasra is megnő. Kezdetben nagy kékesderes leveleket nevel, majd az elágazó szárral együtt jelennek meg a szárlevelek is. Virágai elérhetik a 10 centiméteres átmérőt is, de alakjuk és színük fajtától függően változó.

A mák a talajra igényes. Ennek ellenére, a legkülönbözőbb talajokon termeszthetjük. A legjobb hozamot a meleg fekvésű helyeken, jó vízgazdálkodású, középkötött talajokon adja. Ugyanarra a helyre 3 éven belül ne ültessük, mert nagyon rossz az „öntűrő” képessége, a betegségek és kártevők is fokozott mértékben jelentkeznek.

Ősszel a területet mélyen ássuk fel, és gereblyézzük is el, mert tavasszal az apró mag elvetéséhez szükséges aprómorzsás talajt, így tudjuk a legkisebb vízveszteséggel előkészíteni. A sűrű vetés elkerülésére a vetőmagot valamilyen töltőanyaggal – például sárgarépamaggal – keverve vessük sekélyen, és egymástól legalább 30–40 centiméter sortávolságra. Nagyon sekélyen takarjuk, mert fényre csírázik.

A magvak 1 fok felett csíráznak, ezért a vetés után két héttel már megjelennek a csíranövények. Három-négyleveles korban 10–15 centiméter tőtávolságra ki kell egyelnünk. Következő egyeléskor alakítsuk ki a 20–25 centiméteres tőtávolságot.

Egyelni kell

Az egyelés után kapáljuk meg! Hosszú karógyökeret fejleszt, 50–90 centiméter mélyen is lehatol a talajba, így locsolni nem szükséges. Épp a hosszú karógyökerek miatt nem is nagyon lehet átültetni.

A mákot júliusban aratjuk, mikor a tokok fala már merev, sárgásszürkére színeződött, és bennük a magvak rázáskor zörögnek.

ÉM