Száz éve vált valóra a dédelgetett álom

Centenáriumi kiállításra készülnek a Miskolci Galériában idén októberben – erről a helyi képzőművészeti intézményt is magában foglaló Herman Ottó Múzeum tájékoztatta honlapja olvasóit. Az emlékezésre okot adó körülmény, hogy a közösség dédelgetett álmát valóra váltva száz éve kezdte meg működését a Csabai kapuban a művésztelep.

Korszakot formáló vágyak

Hogy pontosan mit lehet és mit érdemes ünnepelni, azt várhatóan megmutatja majd a gazdag múltból merítő tárlat vagy az a cikksorozat, amelynek megjelentetését a mostani nyártól ígéri a múzeum.

A miskolci művésztelep történetének feldolgozására egyébként nem ez lesz az első kísérlet a részükről. Feltétlen említést érdemel például Hajdú Ildikó és Kákóczki András tanulmánya a Herman Ottó Múzeum 2019–2020-as évkönyvéből.

A képzőművészethez kapcsolódó civil szervezetek miskolci történetéből idéznek, az ötvenes évekig kísérve a korszakot formáló vágyakat, kezdeményezéseket. Azért éppen eddig a korszakhatárig, mert onnantól a művészet általános kereteit már nem az alulról jövő kezdeményezések, hanem a rendszer kultúrpolitikája alakította. Az alkotók másféle formákban jutottak lehetőséghez. Mint a szerzőpáros írja: „Az állami és politikai keretfeltételek között a művészek képesek voltak olyan együttműködési hálókat kialakítani, amelyek rövid időn belül az elért eredmények révén, a helyi képzőművészetet országos rangra emelték.” Mint ismert, ekkor jutott Miskolc a magyar grafika fővárosa címhez, amelyet a triennálé révén máig őriz. Kákóczki Andrástól tudjuk, hogy készülnek a jelenig tartó időszak feldolgozására is.

A Vasgyárnak is fontos volt

Ha bárki a véletlen adományának gondolná egyébként, hogy egy városban a képzőművészeti élet aktív és termékeny, a művek befogadására magától nyitott és értő a közönség, ezt a tévedést az említett tanulmányt olvasva belátja majd.

Miskolcon ez olyan folyamat eredménye, amelynek kezdeteit a tizenkilencedik század végére teszik, alapként a munkahelyi művelődést jelölve. Megemlítik a MÁV támogatásával 1885-ben alakult Miskolci Dal- és Önképzőkört, amely „a kellemes szórakozás mellett a nemes és szép iránti érzék fejlesztését” tekintette feladatának. Az egyik legnagyobb helyi munkaadó, a négyezernél több embert foglalkoztató Diósgyőri Vasgyár gazdasági fejlődése, növekedése során fontos szerepet vállalt a kultúra, művészet pártolása területén is – bevételeinek 2,5 százalékát fordította dolgozóinak művelődésére.

A professzionális képzőművészet térnyerése szempontjából meghatározó körülmények között sorolják fel a múzeumalapítási törekvéseket. Ennek köszönhető a Képtár létrejötte – az 1902-ben megszervezett első kiállítással. A „messzehírű” művésztelep létrehozásának gondolata öt évvel rá fogalmazódott meg, a hely jelentőségét bemutató vágy mellett azzal a szándékkal is, hogy így gyarapodhatna művekkel a képtár. Hogy ebből valóság legyen, az első világháború utánig kellett várni. Előbb, 1919-ben Meilinger Dezső festőművész és Nyitray Dániel szobrászművész elindította a Szabadiskolát, Miskolc első meghatározó művészeti intézményét, amely arra vállalkozott, hogy alkotói helyet biztosítva összefogja a művészeket, a képzőművészet iránt érdeklődő helyieket.

Az évkönyv a művésztelep létrehozását sürgető 1920-as cikkből idéz: „Miskolcznak a vidéki városok közt a vezető szerep jut a jövőben. Egyike lesz a legnagyobb vidéki városoknak s így gócpontjává kell lennie úgy társadalmi, mint irodalmi és művészeti szempontból az egész vidéknek.”

Nagybánya pótlása

A múzeum az őszi tárlatot felvezető írásában emlékeztet: a Csabai kapui művésztelep a trianoni döntéssel elvesztett Nagybánya pótlására alakult. 1952-ig a Képzőművészeti Főiskola, majd a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, 1971-től pedig Miskolc lett a fenntartója. Mindmáig az alkotómunka bázisa. A város felé elsősorban alsó tömbjével, az alkotóházzal mutatja arcát.

Nagy vállalással készülnek

A 2021 októberében nyíló tárlat arra vállalkozik, hogy utánajárva a miskolci művésztelepen időző főiskolai növendékek, csatlakozó helybéliek, műterem-ösztöndíjasok, vendégművészek és tanárok hagyatékának, a művésztelepen készült alkotások gazdag válogatását tárja a közönség elé.

A művésztelepről és más múzeumi témákról is fontos közlemények találhatóak a Herman Ottó Múzeum honlapján.

(A borítóképen: Az alkotóház napjainkig sokaknak kínál lehetőséget a teremtő munkára. Felvételünk akkor készült, amikor Bánki Ákos festőművész mutatta be az érdeklődőknek itt készült munkáit)