Magyar kultúra napja

2020.01.22. 12:00

Generációs énekek és ikonikus magyar dalok

A magyaroknak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza.

Pap Gyula

Kölcsey Ferenc Himnusza 1823-ban, a nemzeti újjászületés hajnalán született, szövegét a költő január 22-én tisztázta le, ez a nap lett – 1989 óta ünnepeljük – a magyar kultúra napja is.

Vallási himnuszok

A 19. századig a magyaroknak nem volt önálló nemzeti himnusza, a katolikusoknak és a reformátusoknak azonban saját néphimnuszuk volt.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk elejétől fogva (90. zsoltár) volt.

Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. A 19. század elején hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották. Ezt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán álnéven magyarra fordította, de így sem lett néphimnusz a magyarok körében. Ennek egyik oka, hogy a megtorló kivégzéseket, mint az aradi vértanúkét is, a császári himnusszal fejezték be.

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek; eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték egy betétdala volt Bujdosó ének címmel, és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. Az évtizedek során azonban a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani. 2009-től Székelyföld hivatalos himnusza.

„A Nélküled a Dunaszerdahely (DAC) a csallóközi magyar focicsapat nem hivatalos himnusza. Nem lett a Himnusz lecserélve, csak a Nélküled Kárpát-medence-szerte sokfelé énekelt dal táboroktól baráti összejövetelekig, mivel kifejez valamit” – írja egy vita kapcsán Szilvay Gergely a mandiner.hu-n az egyre népszerűbb Ismerős Arcok nevű zenekar slágeréről.

Helyi örökzöldek

Számos „ikonikus” táncdal született, elég Máté Péter Elmegyek című számára, Koncz Zsuzsa Jelbeszéd című dalára vagy a Kispál és a Borz Húsrágó, hídverő című opuszára gondolni. Helyi kvázi himnuszok is napvilágot láttak, mint például az Edda zenekar Elhagyom a várost vagy a P. Mobil Acélváros című dala, melyek Miskolcot emelték a popzene fókuszába.

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült istenalak látható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában