Műfenyő vagy élő fenyő? Ízlés kérdése, de ha lehet, a fenntarthatóbbat válasszuk!

Nem kérdés, hogy a versenyt a földlabdás fenyőfa nyeri, hiszen az tovább élhet karácsony után egy kertben. Azonban azt sem állíthatjuk egyértelműen, hogy az élő fenyő vásárlása környezetkárosító, míg a műfenyő ökotudatos megoldás, hiszen egyik állítás sem felel meg teljesen a valóságnak. De mégis melyik a legjobb választás ökológiai szempontból?

A fenyőfa csemeték körülbelül 8-10 évig növekszenek, ez idő alatt jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, tisztítják a levegőt és otthont biztosítanak madaraknak, különféle rovaroknak. Hátrányuk azonban, hogy gondozást igényelnek, beleértve a kártevők elleni vegyszeres védelmet is. Illetve általában benzinmotoros fűrésszel vágják ki, valamint általában gépjárművel szállítják. Előny azonban, hogy az ünnepek után készülhet belőlük fűtőanyag vagy értékes komposzt. A fenyők gyanta tartalmuk miatt magas fűtőértékkel rendelkeznek, ugyanakkor nem ajánlott az otthoni fűtésre, mivel károsíthatják a fűtőberendezéseket.

A műfenyő negatív környezeti hatásának 51-77 százaléka a gyártás során keletkezik. A legtöbb műfenyő PVC-ből és fém elemekből áll. További hátránya, hogy nem újrahasznosítható, így minden esetben a szeméttelepre kerülnek. Ezenkívül a PVC alapanyagú fák tartalmazhatnak mérgező adalékanyagokat, akár ólmot is, melyek a lakás levegőjébe juthatnak. A műfenyő kínálatban azonban találkozhatunk kevésbé környezetszennyező változatokkal is, például PVC-mentes polietilén alapú fákkal. Egy nagyjából két méter magas műfenyő ökolábnyoma megközelítőleg negyven kilogramm szén-dioxid, ezért ugyanazt a darabot körülbelül húsz évig kell használni ahhoz, hogy “környezetbaráttá” váljon, de ez nem tűnik tarthatónak.

„Első helyen a földlabdás áll, a második a műfenyő, harmadik a vágott fenyőfa, de ez az én véleményem, tulajdonképpen mindhárom elfogadható ebben az esetben” – mondta F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke, környezeti tanácsadó.

Ha lehet, a természeteset inkább

Ne legyen aggályunk, hogy vágott fenyőt választunk, hiszen ezeket a fákat kifejezetten erre a célra nevelik, hogy karácsonyfák legyenek. A természetes - ráadásul úgy, hogy egy hagyomány kötődik hozzá -, bevállalható környezetvédőként is. Az még jobb, ha utána még hasznosítani is tudjuk a levágott gallyakat. Ha nem akarunk földlabdás fenyőt vásárolni, mert nincs kertünk, tehát nem tudjuk hova kiültetni, akkor ez is járható út – állítja a szakember. Hozzátette: azzal sincs semmi baj, hogy ha valaki a műfenyőt részesíti előnyben. Hiszen nyilvánvalóan van olyan szituáció, amikor az a kényelmesebb, praktikusabb megoldás.

Körültekintő választás

A környezetvédelem szempontjából ez csak egy igen kis szelete a globális problémáknak, kár lenne karácsonykor ezen aggódnunk – vélekedett F. Nagy Zsuzsanna. Azonban ha azt választjuk, hogy kertészetben vagy termelőtől vásárolunk gyökeres fenyőfát, akkor győződjünk meg róla, hogy elég nagy földlabdával rendelkezik a későbbi kiültetéshez. Ezek a fák ugyanis utána még évtizedekig díszíthetik a kertünket, ha megfogannak.

Erre is gondolnunk kell

Ami a fenyőfán túl problémás lehet környezetvédelmi szempontból, azok maguk a díszek. Ugyanis az élő fenyőt is fel lehet díszíteni műanyagokkal, vagy nehéz fémeket tartalmazó tárgyakkal. Tehát arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy a díszítés természetes anyagokkal történjen. Például mézeskalács, vagy egyéb kézműves termékek, amelyek nem tartalmaznak műanyagokat.