„Úgy spórolunk, hogy összebújunk”

Közeleg a fűtési szezon, a települések vezetőinek is azon kell gondolkodniuk, miként csökkenthetik az önkormányzat villany- és gázszámláját. Ez év végéig még sok település megkapta az úgynevezett végső menedékes státuszt, ami azt jelenti, hogy a gázért még nem kell piaci árat fizetniük, de többet, mint a korábbi egyetemes szolgáltatási ár. Polgármestereket kérdeztünk, hogy készülnek a télre?

Összeköltöznek 

– Az elmúlt másfél hónapban több munkatársam is a rezsiköltségek kalkulásával foglalkozott – jelezte lapunknak Mikola Gergely, Encs polgármestere. – A legjobb számításaink szerint is a jövő évtől ötszörösére nő az önkormányzat rezsiköltsége. Ez azt jelenti, hogy a mostani, pár 10 millió forint helyett 120 millióra ugrik. Erre egyáltalán nincs meg a fedezetünk, hiszen adóbevételek híján 90 százalékban állami normatívából működünk. Előfordulhat, hogy egyes intézmények szolgáltatását szüneteltetjük, korlátozzuk majd. Ilyen lehet a sportközpont és a művelődési központ, de az önkormányzat épületében is tervezünk intézkedéseket. Felmérjük, mely irodák dolgozói költözhetnek össze, hogy kevesebb helyiséget kelljen fűtenünk. Úgy spórolunk, hogy összebújunk – fogalmazott a polgármester. – Ezzel egyidőben energetikai fejlesztéseket is tervezünk, hiszen ilyen magas energiaárak mellett ezek a beruházások 2-3 év alatt kifizetődnek, és ha túléljük a telet, akkor hosszú távú működést biztosítanak. Azonban minderről még nem született testületi döntés, a tervek előkészítési szakaszban járnak – tette hozzá a polgármester. 

Azzal folytatta, hogy vizsgálják a megújuló energiaforrások használatának a lehetőségét is. Hol lehet például a gáz mellett klímával fűteni. Problémát jelent az is, hogy a növekvő önkormányzati kiadások miatt nem tudnak majd a városban élőknek segítséget nyújtani a tél túléléséhez. 

– Igyekszünk azért erre is megoldást találni, mert szeretnénk valamilyen lakossági támogatást nyújtani. Ennek azonban egyelőre nem látjuk a fedezetét, mert az alapszolgáltatásinkat működtetni kell, az óvodát, a szociális intézményeket, és a hivatalban az ügyintézést is biztosítani kell. Bízom benne, hogy hamarosan születik valamilyen kormányzati konstrukció az önkormányzatok problémájára – jegyezte meg Mikola Gergely. 

Elmondta azt is, hogy januárban vagy tavasszal kell átmenniük piaci konstrukcióba, de az energiaszolgáltatók felé még nem írták ki a közbeszerzést, egyelőre ez is előkészítés alatt áll.

Húsz fok lesz 

Fekete Tibor, Emőd polgármestere is arra keresi a megoldást, hogy hogyan lehet csökkenteni a város rezsijét. Az biztos, hangsúlyozta, hogy az alapvető szolgáltatást nyújtó intézményeknek működniük kell. 

– Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a felhasznált energiánk csökkenjen. Az önkormányzati épület irodáiban például maximum 20 fok lesz. Azonban egyelőre azt sem látjuk, hogy jövőre milyen áron kapjuk majd az energiát. Szerződéseink még nincsenek az energiaszolgáltatókkal, ezek megkötése az előttünk álló 3-4 hónap feladata. Ezt az évet még ki tudjuk húzni, de januárban megérkeznek az első magas számlák – jelezte a polgármester.
Mint mondta, szerződésük még nincs a szolgáltatókkal a jövő évre, de a Bükk –Térségi Leader Egyesület megpróbál létrehozni egy energiaközösséget a közbeszerzésre abban reménykedve, hogy így kedvezőbb áron jutnak majd energiához. A közösségnek 30-40 település lesz a tagja, közöttük Emőd is. A szerződést azonban minden település önállóan kötné meg. 

Fekete Tibor úgy látja, hogy a művelődési ház részleges működtetésével is lehet majd spórolni, valamint azzal, hogy a hivatal dolgozói összeköltöznek. Így kevesebb helyiséget kell télen fűteni. 

– Azonban azt, hogy ez mennyi megtakarítást eredményez majd, nem lehet megjósolni – fűzte hozzá a polgármester.

Válságterv 

Abaújszántó polgármestere, Sáfián Ádám is azt tartja a spórolás egyik lehetséges módjának, hogy kevesebb épületet fűtenek majd úgy, hogy összevonnak egyes munkaállomásokat. A város egyébként szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy az elmúlt években több energetikai korszerűsítést is el tudott végezni az önkormányzati épületekben. Augusztusban felmérték, hogy hol lehet áramot és gázt megtakarítani, és az adatok birtokában készítenek egy válságtervet. A mostani kalkuláció szerint igencsak megugrik a város rezsije, a villanyszámla 40 millió forinttal, a gázszámla pedig közel 120 millió forinttal lesz több, mint eddig. Intézményeket azonban nem szeretnének bezárni a hideg hónapokban sem.  

Megoldást keresnek 

Szeptember 27-én rendezik meg az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülését, ahol téma lesz az energiahelyzet, valamint annak megoldása is. Beleértve azt is, hogy az önkormányzatok kapnak-e kormányzati segítséget a megnövekedett energiaköltségek előteremtéséhez, számíthatnak-e kompenzációra a települések, és ha igen, milyen mértékűre.