Visszahonosítják a kárpáti borzderest

A kárpáti borzderes szarvasmarha mintaprogram keretében további 49 egyeddel bővült a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) állománya. A program célja, hogy ezt a napjainkban eltűnőben lévő fajváltozatot megmentse, illetve Magyarországra visszahonosítsa.

Könnyen kezelhető fajta

A dél-borsodi Batúz-tanyán elhelyezett szarvasmarhák nem az első kárpáti borzderesek, amelyek a BNPI gondozásába kerültek. A Mátra északi oldalán, az igazgatóság parádi állattartó telepén már 2015 óta élnek ilyen jószágok.

– A hegyvidéken nagyon jó hatásfokkal kezelték védett területeinket, és már bizonyságot tettek arról, hogy sík területen is jól érzik magukat, hiszen a Tarnaszentmiklósra leköltöztetett állományunk két év alatt 33 egyedről 61 egyedre emelkedett – számolt be a napokban a BNPI.

A nemzeti park szerint a kárpáti borzderes szarvasmarha 120 évvel ezelőtt még hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. A Kárpát-medencében őshonosként vagy régen honosultként van számontartva.

Más, úgynevezett „primitív” fajtához hasonlóan sokáig hármas haszonnal bírt: korábban igavonó is volt, napjainkban pedig továbbra is ad tejet és húst is. Teje egyébként kifejezetten koncentrált, így a kárpáti borzderesektől származó tejtermékek a BNPI szerint igen magas beltartalmi értékkel bírnak.

Nem túlzottan igényes szarvasmarháról van szó, ridegtartásra kiválóan alkalmas, könnyen kezelhető.

A kárpáti borzderes mintaprogrammal az igazgatóság céljai között az állománymegőrzés mellett szerepel a természetvédelmi célú tájhasználat, a fajta háztáji gazdálkodók számára népszerűsítése, a kézműves termékek és az ökoturizmus támogatása is.

(A borítóképen: A kárpáti borzderes ridegtartásra kiválóan alkalmas)