Kilövik a vaddisznókat

Az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása drasztikus lépésre kötelezi a vadgazdálkodókat. Az uniós előírások alapján készült nemzeti akciótervnek megfelelően kétszáz hektáronként egy vaddisznóegyedre kell csökkenteniük az állománysűrűséget 2025 februárjáig. Az erről szóló terveiket idén március végéig kell benyújtaniuk a területi vadászati hatóságnak.

Százanként fél disznó

Az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett európai vaddisznóállomány jelentős szerepet játszik a házisertés-állományokra, így a sertéstenyésztő ágazatra is veszélyt jelentő afrikai sertéspestis (ASP) terjedésében és fenntartásában. A betegség elleni védekezés egyetlen gyógymódját jelenleg a vírusterjesztők, azaz a vaddisznóállomány csökkentése jelenti. A várakozások szerint ezzel a módszerrel ellenőrzés alatt tartható és belátható időn belül felszámolható a világszerte hatalmas kárt okozó fertőző állatbetegség. Az Európai Unió ezért nemzeti akcióterv kidolgozására kötelezte a tagországokat. A hazai kötelezettségekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közlése leírta: a közös cél az, hogy az európai vaddisznó populációjának állománysűrűsége az egy négyzetkilométernyi területet jelentő 100 hektáronként 0,5 egyedre csökkenjen (tehát 200 hektáronként egyetlen állatra) 2025. február 28-ig. A kór leküzdése érdekében meghozott intézkedés megvalósításában az állam számít a vadásztársadalom együttműködésére, és akár 40 ezer forintos kártalanítást is fizet az úgymond diagnosztikai célból kilőtt egyedek után.

Mérsékelt kár

A károk mérséklésére minden bizonnyal szükség lesz, miután az ASP mellett 2020 tavaszától a koronavírus-járvánnyal is meg kellett küzdeniük a vadásztársaságoknak, amelyeknek a bérvadásztatásból származó összes bevétele éves szinten mintegy 600 millió forint. Nehéz számszerűsíteni, hogy a vaddisznó társas vadászatának elmaradásából származó bevételkiesés milyen mértékben érinti majd a vadásztársaságokat, de a hatóság 150-200 millió forint körüli összegre becsüli. Támpontot adhat ehhez az Északerdő Zrt. aktuális árjegyzéke, amely szerint egy vadkan kilövésének az ára 75 ezertől 580 ezer forintig terjed. A bérvadász kiadásait emellett további járulékos költségek is terhelik, mint például az agyar mérete után fizetendő díj (ez milliméterenként 2500–14 500 forint lehet), csoportos vadászat esetén pedig a részvételi díj is emeli a költséget.

A lőtt vaddisznó felvásárlása gyakorlatilag megszűnt a megyében, az ebből származó bevételkiesés legalább 50-60 millió forintot jelent. A vaddisznóvadászatok elmaradásából származó veszteségeket azonban – a megyei kormányhivatal agrárügyi főosztálya szerint – jelentősen kompenzálja a sertéspestis felszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése után járó és a járvány okozta károk kompenzálása címén a vadászatra jogosultaknak kifizetett kártalanítási összeg.

Töredékállomány

A töredékére esett vissza a vaddisznóállomány az Észak­erdő Zrt. vadászterületein is: számuk a Zemplénben 2020 elejére, a Bükkben és a Csereháton az év második felére csökkent le. A sertéspestis miatti elhullások megjelenésével egy időben az állategészségügyi hatóság fertőzött területnek nyilvánította az érintett vadászterületeket. Az ezzel járó korlátozások életbelépésével a vaddisznó csoportos vadászati módja, illetve a húsának kereskedelmi lehetősége is megszűnt, így ebből árbevétel sem képződött – mondta Szentléleki Tibor, a társaság vadászati és idegenforgalmi osztályának vezetője. A helyzet érzékeltetéséről szólva kifejtette: az erdőgazdaságnak a teljes vadgazdálkodási ágazat árbevételére vetítve a vaddisznó aránya korábban 35-40 százalékot jelentett, ez 2021 első negyedévének végére várhatóan 3-5 százalékos szintre esik vissza. Beszédes szám az állománycsökkenésre, hogy míg a társaság vadászterületein 2019 novemberében 130, addig 2020 novemberében 13 vaddisznó került terítékre.

Az Északerdő körzetében a vaddisznóállomány átlagos sűrűsége jelenleg 100 hektáronként 1-2 egyedet jelent, ezt kell az elkövetkező években 0,5-re csökkenteni – jelezte Szentléleki Tibor. Meglátása szerint a sertéspestis más országokban tapasztalt, ciklikus visszatérésére tekintettel nemhogy a törzsállomány növekedése, hanem a foltszerűen megmaradt mikropopulációk megfertőződése és elhullása várható. De a betegség felbukkanása és eltűnése akár meglepetést is hozhat – tette hozzá, a klasszikus vészt követően előfordult már a megmaradt egyedek hirtelen túlszaporodása is, ami néhány év alatt visszahozta a korábbi állománynagyságot.

Az állategészségügyi szakma véleménye szerint a jelenleg gyógyíthatatlan kór terjedésének visszaszorítása, majd ismételt felbukkanásának megakadályozása a 200 hektáronkénti egyetlen egyed megtartásával hosszú távon megoldható.

A vadászati osztály vezetőjének megítélése szerint a mostanra töredékére apadt megyei vaddisznóállományt figyelembe véve drasztikus állománycsökkentő intézkedésekre vélhetően már nem lesz szükség. A 2025-ig szóló akciótervük elkészítésével azonban megvárják a február 28-án lezáruló vadgazdálkodási év tapasztalatait.