„Csodálatos érzés volt látni a landolást”

Farkas Bertalanról a mai generáció is pontosan tudja, hogy ő volt az első magyar űrhajós, és ezidáig az egyetlen. Azt azonban már kicsit kevesebben, hogy gyerekkorában számtalan nyarat töltött a bodrogközi Pácinban, így az ottaniak kicsit a sajátjuknak is tartják, így az első holdra szállás apropóján megyénkbeliként is kérdeztük.

Biztosan megtörtént

– Húsz éves voltam, 1969-ben a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára jártam Szolnokon – mondja Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok. – Az volt az utolsó időszakom Szolnokon, mert utána a Szovjetunióban, Krasznodarban tanultam. A tanulmányaim révén voltak már ismereteim a repülésről, így pontosan tudtam, milyen hatalmas vállalkozás volt az, hogy megcélozták a Holdat. Az első rakéta felbocsájtása is nagy dolog volt, Gagarin és Tyereskova űrrepüléséről nem is beszélve, de ez teljesen másnak számított. Csodálatos érzés volt látni az első landolást a Holdon, ültünk a fekete-fehér televízió előtt, és egy pillanatot sem mulasztottunk volna el. Amikor Armstrong a Holdra lépett, akkor egymás nyakába ugráltunk és ujjongtunk, őrjöngtünk, hiszen kijutni az űrbe már nem számított akkora újdonságnak, még ha nem is volt mindennapos dolog, de egy másik égitestet megcélozni és ott embereknek landolni, az valami egészen felemelő volt. Azóta többen megkérdezték már tőlem, nem volt-e az egész megrendezett és valójában soha nem járt ember a Holdon. Neil Armstronggal nem volt szerencsém találkozni, de Edwin A. Aldrint ismertem és ismerem, így a vele történt beszélgetések és az azóta szerzett tapasztalataim birtokában biztosan tudom, a holdra szállás megtörtént. Armstrong később azt mondta egyszer, nem érti, miért fejezték be az Apollo-programot, hiszen azóta a technika fejlődésével együtt hatalmas eredményeket lehetett volna elérni. Állítólag Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nemrégiben kijelentette, először nem a Mars-expedíciót kellene elindítani, hanem ismét embereket kellene a Holdra küldeni, hogy ott próbálják ki azokat a technológiákat, amelyeket később a Marson lehet majd alkalmazni.