Szobortörténet Miskolcon: a filigrán férfialak és a nő árnyéka

Miskolc - Majd’ másfél évtizede meditál csöndesen a bronz József Attila a lillafüredi függőkertben.

A világ versírása egyik legszebb szerelmes költeményének tartott Óda és írója, József Attila révén a költészet és a szerelmesek mekkájává vált Lillafüred, a Palotaszálló alatti függőkert a vízesés mesés környezetével. Ezt annak köszönhetjük, hogy a magyar versirodalom rövid pályát befutva is vezető alakja itt írta meg költeményét.

A boldog költő

Már hosszú évtizedekre nyúlik vissza, hogy a függőkert a megemlékezések színhelye a költő születésnapján, április 11-én, amely egyben a magyar költészet ünnepnapja. Tizenöt esztendeje pedig szoboralkotás is megidézi József Attilát és az Ódát.

Varga Éva miskolci szobrászművész a költő századik születésnapjára, 2005. április 11-e tiszteletére öntötte bronzba József Attilát. A szobor Miskolc városa megrendelésére készült el. Az alkotó néhány hónappal az avatás előtt, a munka dandárjában nyilatkozott lapunknak az ihletről, az indíttatásról, az alkotói folyamatról.

Mint elmondta, olyanformán könnyű dolga volt, hogy ismeri és szereti is József Attila verseit, és a nevezetes vers, az Óda keletkezésének körülményeiről szóló történeteket is alaposan végigtanulmányozta.

„Egyértelmű számomra, hogy azt a József Attilát kell bemutatnom, aki itt boldog volt egy rövid időre. Másnak kell lennie, mint a többi szobrának. Itt és most nem a tragikus sorsú költőt akarom megformálni, hanem a boldog pillanatot” – fogalmazott Varga Éva.

Jelképes nőalak

Az alapelképzelés kimunkálásakor felvetődött az is, hogy kétalakos legyen a kompozíció, hiszen a költő az Ódában mindvégig szerelméhez beszél. De azt is ismerni kell ehhez, hogy beteljesült szerelmi kapcsolat nem volt közte és a nőalak közt. Gyorsan jött ábránd volt, amely az Ódában teljesült ki igazán, de Lillafüredről távozva soha többé nem említette szerelmét József Attila. A költemény révén azonban beírta magát a világirodalomba.

„A kettő alak úgy jelenik meg, hogy ott áll, háttal a vízesésnek, életnagyságban József Attila, szerelme pedig mellé vetülő árnyékként látható. Úgy, mintha a nő éppen szemben állna vele, de a kompozíció által van is, meg nincs is” – magyarázta a szobrászművész.

A költő az életben kifejezetten sovány, filigrán alkatú volt. Varga Éva éppen ezért választotta anyagul a bronzot, mert – mint mondta – „ez az anyag nagyon finom melegséggel rendelkezik és a vékony lábakat, karokat, a jellegzetes kezet bronzból jobban meg lehet formálni, mint kőből…”

2005. április 11-e, a szobor felavatása óta a bronz József Attila az erdei környezetben meditálva hirdeti a költészet és a szerelem mindenható erejét.

ÉM