A felsőoktatásban is várják a béremelést

Miskolc - Súlyos csapást mérhet a vidéki egyetemekre 2020 – hangzott el egy miskolci fórumon.

A vidéki egyetemek égető problémáiról volt szó azon az elmúlt heti rendezvényen, melyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Miskolci Egyetem intézményi szervezete rendezett. Kollégiumok, bérek és a 2020-tól kötelező nyelvvizsga. Többek között ezek a témák kerültek előtérbe a fórumon, melyen részt vett dr. Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, dr. Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke, valamint dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora.

Lesz kollégium

Részleteket dr. Dabasi Halász Zsuzsannától az FDSZ Miskolci Egyetem intézményi szervezetének elnökétől tudtunk meg.

Mint mondta, dr. Horváth Zita megerősítette: a kormány a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiát kívánja tovább folytatni, és a következő időszakban az infrastruktúra fejlesztése kapja a legnagyobb hangsúlyt. Többek között az egyetemi laboratóriumok magas szintű technikai fejlesztését szeretnék elérni. A helyettes államtitkár megemlítette azt is, hogy a vidéki és budapesti felsőoktatásnak rendkívül súlyos gondja a kollégiumhiány. Miskolc ugyan ezen a téren jól áll, de vannak olyan nagyvárosok, ahol súlyos kollégiumhiány lépett föl. Ezért a kormány új kollégiumok építését, valamint a régiek komfortosabbá tételét tervezi.

Rámutatott: a vidéki felsőoktatásnak még mindig nagy problémát jelentnek az úgynevezett PPP-projektek, amelyek kiváltása már megkezdődött az elmúlt években, de a tervezettnél lassabban halad. Az elkövetkezendő időszakban ezeknek a konstrukcióknak az állam által való kiváltása nagyobb hangsúlyt kap.

Dr. Horváth Zita úgy látja, hogy a vidéki egyetemekre jelentős veszélyt jelenthet a 2020-as év, amikor a felsőoktatásba már csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával lehet majd belépni. Ezt a határt a felsőoktatási államtitkárság szeretné módosítani. A szigorítás egyébként a Miskolci Egyetem műszaki karait is súlyosan érintené, mert a ma felsőoktatásban tanuló fiatalok nem rendelkeznek a 2020-ra előírt kompetenciákkal. Ha mégis bevezetik az új szabályt, akkor a vidéki egyetemeknek komoly létszámcsökkenéssel kell számolniuk, ami nemcsak az intézményeket, de a vidéki fiatalokat is hátrányosan érinti majd, hiszen nem juthatnak be a felsőoktatásba. Ezzel kapcsolatban a helyettes államtitkár hangsúlyozta, a közoktatásban eredményesebb idegennyelv-oktatásra van szükség.

Alacsony bérek

A szakszervezet számára azonban a bérekkel kapcsolatos kérdések voltak a legfontosabbak, jelezte dr. Dabasi Halász Zsuzsanna.

– A helyettes államtitkár is egyetért azzal, hogy a felsőoktatásban dolgozók bérkérdése égető és megoldatlan probléma. A szakszervezet ezzel kapcsolatban megfogalmazta öt pontból álló követelését. A legaggasztóbb a fiatal oktatók helyzete, mert nem látjuk biztosítottnak az utánpótlást. Mivel ma egy negyedéves doktorandusz-hallgató ösztöndíja magasabb, mint a tanársegédek nettó fizetése, a doktoranduszaink nem lépnek át tanársegédi státuszba, hanem elmennek a versenyszférába – vázolta az érdekvédő.

HE

Százezerrel kevesebbet

– Súlyos gond az is, hogy az úgynevezett tanáraink (zenetanárok, nyelvtanárok, testnevelők), akik a felsőoktatási bértáblába kerültek, 100 ezer forinttal kevesebb bérért dolgoznak, mint a középiskolai tanárok. Az FDSZ a Magyar Rektori Konferenciával közösen 2015-ben benyújtott egy komplex, bérrendszert átalakító javaslatot. A fórumon ígéretet kaptunk, hogy a benyújtott bértábla kérdését tárgyalni fogja a kormány. Jelentős béremelési elképzelések már vannak a kormány részéről, de ennek a költségvetési oldalát jelen pillanatban még nem látják – sorolta a szakszervezeti elnök.