2017.11.18. 16:40

Diósgyőri vár: Hamarosan indulhat a térrekonstrukció és a revitalizáció…

Miskolc, Diósgyőr - Rostás László: „Ha minden sikerül, akkor – úgy gondolom – teljesítette a város a kötelességét.”

Jövőre kezdődhet el a Diósgyőri vár – ahogy Rostás László, Miskolc Megyei Jogú Város főépítésze fogalmazott – rekonstrukciójának folytatása. Minderre uniós és kormányzati forrásból 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre nemcsak a vár, hanem annak közvetlen környezetének fejlesztésére is. További 940 millió forint uniós támogatás felhasználásával kerül rehabilitációra Diósgyőr városközpontja.

A tornyok minden egyes kövén rajta maradtak egy-egy kor lenyomatai."

A bejelentés alkalmával szeptember elején Rostás László a következőket mondta: „Felébred 300 éves Csipkerózsika-álmából a Diósgyőri vár…”

A hely szelleme

„Amikor a várral kapcsolatos építésekről beszélünk, nem úgy kell elképzelni, hogy egy építész fogta magát, nekiült és megálmodott egy várat valamiféle panoptikum formájában. Arról van szó, hogy van a Diósgyőri várnak egy Nagy Lajos és Mátyás király közötti időszaka, amelynek az értékeit hűen, korrekt módon, megfelelő tudományos vizsgálatokkal megalapozva állítjuk helyre, mutatjuk be – fogalmazta meg kérésünkre az alapvetéseket Rostás László. – Természetesen a kiszolgáló-létesítményeket a mai kor igényeinek megfelelően kell kialakítani. Itt ezer év óta mindig volt valamiféle vár, bizonyítják a történelmi dokumentumok. A hely szelleme is azt sugallja, követeli, hogy ez a vár visszaépüljön valamilyen formában. Ha ez a mozgatórúgó nem létezett volna a világban, akkor ma nem tudnánk beszélni sem műemlékvédelemről, sem komoly építészettörténetről. Ha egy érték nagyon fontos egy közösség, egy nemzet számára, akkor azt – akármilyen sérülés, támadás is érte – mindenkor igyekezett kiegészíteni, revitalizálni.”

„A Diósgyőri vár a történelem hosszú évszázadai során mindig élő vár volt. Emlékezhetünk, hogy mindenkor itt volt a Visegrádi Négyek egyik találkozóhelye. Buda és Krakkó között ugyanis Diósgyőr éppen félúton van. Ezért jöttek ide szívesen a lengyelek, a csehek, a felvidékiek is és bizonyára az sem véletlen volt, hogy itt kötötték meg a velencei békét.”

Élettel telítetten

Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem egyszerűen visszaépítésről, rekonstrukcióról van szó – fogalmazott a főépítész. – A Diósgyőri váron térrekonstrukciót, revitalizációt végzünk el. Egy dolog rekonstruálása, azaz visszaépítése ugyanis önmagában még nem ok arra, hogy hozzákezdjünk egy ilyenhez. Két fontos oka van azonban, hogy nekikezdtünk. Az egyik, hogy amit építünk, annak lényegében élettel telítettnek kell lennie. Hiába építünk mi vissza akármit – azaz rekonstruálunk –, az önmagában még nem lesz alkalmas arra, hogy önmagát fenn tudja tartani, illetve hogy a mai világban igazán életszerűen működhessen. A legegyszerűbb példát hozva – ugyan visszaépítjük az eredeti vécéket, a nagyközönség azonban – természetesen – nem azokat fogja majd használni. A térrekonstrukció pedig azt jelenti, hogy azokat a tereket állítjuk, építjük vissza, amelyek bizonyíthatóan léteztek a várban egykoron…”

A főépítész szerint mindkét tételnek megvan a maga szakmai feltétele, hogy teljesüljön, létrejöhessen. A revitalizáció alapja egy adott kor levéltári anyaga, illetve életmódra, szokásokra vonatkozó kutatási anyaga. A „Diósgyőr esetében például azok a tények ezek, hogy királynéi jegyajándék volt a vár, maga a király is sok időt töltött itt, itt kötötték a velencei békét, társasági eseményeknek adott otthont, stb.”

A térrekonstrukció pedig azt takarja, hogy ezek az életesemények milyen terekben jöttek létre. Ennek a kutatási alapja pedig a régészet és a hozzá kapcsolódó leírások, tervdokumentációk.

„Mindkét forrásból elég jól állunk és fel is használjuk a munkánkban.”

Építészeti génbank

Rostás László elmagyarázta, hogy a vár négy tornya építészeti génbankként működik. A tornyok minden egyes kövén rajta maradtak egy-egy kor lenyomatai. Le lehet olvasni róluk az egyes korok változtatásait, bizonyítékot lehet nyerni belőlük feltételezett építészeti megoldásokra. Amikor tereket rekonstruálnak és újraépítik őket, akkor ezekre a nyomokra hagyatkoznak.

„Felvetődött, hogy tulajdonképpen meddig is mehetünk vissza az időben a terek visszaépítése kapcsán. Erre az az egyszerű válasz, hogy addig, ameddig a biztos ismeretanyagunk tart. Ennek tisztázására egy szakbizottságot hívtak életre a Miniszterelnökség égisze alatt és felvetődött mintegy negyven kérdés a tervekkel kapcsolatban. Tételesen kellett választ adni a kérdésekre és a gondosságot, alaposságot mutatja az is, hogy az elképzelt terek létjogosultságának ilyetén igazolása közel egy esztendeig tartott. Ezért is csúszott lényegében a tervezés is egy évet, mert minden dilemmára alapos, megnyugtató, szakmai választ kellett adni…”

Mázas cserepek a tetőn

Mint megtudtuk, ilyen volt például annak a kérdése, hogy milyen cserepek voltak a tornyok tetején. Erre rengeteg bizonyosságot tudtak letenni a Miniszterelnökség által összehívott bizottság asztalára, hiszen nagy számban kerültek elő az egykori bástyákon lévő tetőkről mázas cserepek.

„A belső vár feltárásakor a hatvanas években már sok cserép került elő. Sőt a kutató Czeglédi Ilona által rajz és részletes leírás is készült a cserepekről. Most pedig a várárok kutatófeltárása során mintegy 30-40 centiméteres vastagságban találtunk cserépréteget. Ez azt jelenti, hogy amikor lebontották a tetőt, akkor az anyagot egyszerűen kihordták és beleöntötték a várárokba. Mindez megalapozott bizonyítéka a cserepes tetőnek és alapot ad a rekonstrukcióra. Megvan a cserepek formája és eredeti színe is. A cserepek színei megegyeznek azokkal a színekkel, amelyek más Nagy Lajos korabeli kerámiákon is fellelhetők. Én jártam Lengyelországban a Vavelben és ott láttam cserépmodelleket ugyanebből a korból. Ténykérdés, hogy a XIV. században nagyon kevés épületnek volt cserép teteje, ekkoriban a zsindely volt a fő tetőfedő anyag. Három helyen azonban biztosan kimutatható a cserép – a Vavel, a Diósgyőri vár és a Budai vár esetében – és mindhárom épület szorosan köthető Nagy Lajoshoz.”

A főépítész elmondta, hogy sokan megpróbálják a Diósgyőri vár tetőcserepének mintázatát a 1800-1900-as évek fordulóihoz, az úgynevezett Lechneri korszakhoz kötni, mondván abban a korban találták ki. Bebizonyosodott, hogy abban az időben régi, középkori cserépmintázatokat használtak, újítottak meg. Tehát ez alapján szó sincs arról, hogy valamiféle romantika lapulna a háttérben.

„A nyolcszázas évek vége felé kezdték el kutatni a várat és ennek az eltelt több, mint száz esztendőnek a tudományos dokumentációi, régészeti eredményei azok, amiket felhasználunk. Én egyértelműen úgy gondolom, hogy kellő ismerettel rendelkezünk a várról ahhoz, hogy ezeket a térbeli kiegészítéseket végrehajtsuk, azaz a térrekonstrukciót és revitalizációt véghezvigyük. Minden egyes fal, amit megépítünk, az a régieken fog nyugodni, azt egészíti ki, semmiféle új fal nem fog épülni. Ez egy olyan csapatmunka, amelyben művészettörténészek, építészek, műemlékvédelmi szakemberek, régészek vesznek részt és egy közös produktum születik. Ezt másképp nem lehet megcsinálni…”

Terek és funkciók

„Ha végignézzük a létrejövő vár tereit, látjuk, hogy azok mindegyike használható lesz, azaz olyan funkciókat tudunk beletenni, ami – ha folyamatosan használjuk is – a romlás, pusztulás lehetőségét kizárja. Gyakorlatilag már az eddig megtörtént rekonstrukcióval évi 30 ezerről 100 ezer fölé tudtuk a Diósgyőri vár látogatottságát srófolni. Ha az újabb ütemmel tudjuk ezt a növekedést tartani, akkor az ebből befolyó bevételből képes lesz önmagát fenntartani intézményként. Fontos alapvetés, hogy a jelenleg meglévő terek és funkcióik megmaradnak. Semmiféle olyan új funkció nem lesz, ami a jelenlegieket csorbítaná…”

„Ha minden sikerül, akkor – úgy gondolom – teljesítette a város a kötelességét. A tervező felelőssége pedig abban is rejlik, hogy ha ez nem a megfelelő színvonalon valósul meg, akkor a további várfejlesztések útját zárhatja el…”

- Szaniszló Bálint -