Helyi közélet

2017.08.03. 18:28

Na predaj, azaz eladó a házam

Forró - Már nemcsak a határ mentén, hanem egész Abaújban kelendőek a házak a szlovák állampolgárok körében.

Forró - Már nemcsak a határ mentén, hanem egész Abaújban kelendőek a házak a szlovák állampolgárok körében.

Aki ma Abaújban el akarja adni a lakását vagy házát, már nemcsak azt írja ki ingatlana kerítésére jókora betűkkel, hogy ELADÓ, hanem azt is, hogy NA PREDAJ. Azaz szlovákul is hírül adja, hogy a Szlovákiában élő vásárlókat is várja. És ma már nemcsak a határ menti településekre jellemző, hogy szlovákiai tulajdonosa lesz egy-egy háznak, hanem a távolabb fekvő településeken is. Mint például Forrón, ahol már több ingatlanban is szlovák állampolgárok laknak.

A nagy kert is vonzó a Tátrában lakók számára.” Zuzana Kocsisova

Tót falu volt

– Körülbelül öt éve kezdődött, hogy községünkben is érdeklődni kezdtek az eladó ingatlanok iránt a határon túlról érkezők – mondja Rakaczki Zoltán, Forró polgármestere. – Most még nincsenek sokan, de egyre többen hirdetik szlovákiai ingatlanosnál is üressé vált házukat. Ennek főként az az oka, hogy Abaújban sokkal olcsóbbak az ingatlanok, mint Kassa környékén. Van, aki jó befektetést lát benne, vagy hétvégi háznak szánja, mások itt is akarnak élni. A határ menti magyar településeken már régen keresettek a házak, ott valószínűleg már nincsenek jó állapotban lévő eladó ingatlanok, ezért vásárolnak a határtól távolabb – magyarázza a polgármester. Majd elmeséli, Forró egyébként tót falu volt. A 17. században nagy pestisjárvány dúlt a településen, amely a tisztán magyar lakosság csaknem felét kipusztította. Ezért Kassa felvidéki uradalmából, Alsótőkés, Kavocsán és Kassahámor községekből telepítettek ide tót jobbágyokat. A polgármester is tót gyökerekkel rendelkezik a nagyszülei révén. Az ő idejükben szinte mindenki tótul beszélt a településen.

Nem tud magyarul

Felkerekedünk hát, hogy Forrón találkozzunk Szlovákiából érkező családokkal. A főutca egyik nagy házában találunk is egy családfőt, de kiderül, nem tud magyarul, a felesége pedig nincs otthon. Hívja telefonon a nagyapát, aki egy határ menti szlovák faluban lakik és beszéli a magyart. Nagy sokára fel is veszi a telefont, de kiderül, nem szeretne nyilatkozni. Így aztán elbúcsúzunk, és betérünk a szintén a főutcán lakó Schellenberger Csabánéhoz, aki viszont szeretné eladni üresen maradt házát, akár szlovák állampolgárnak is.

– A házban a bátyám lakott, aki sajnos novemberben meghalt. A másik bátyám Mérán lakik, nem fog ideköltözni, az egyik lányom Debrecenben él, a másik Budapesten, nekünk van házunk, úgyhogy jó lenne, ha elkelne az üresen álló ház – sorolja az asszony. Azzal folytatja, hogy egyszer a kolléganője mesélte, hogy szlovák ingatlanközvetítő segítségével sikerült eladnia a házát. – Eszembe jutott ez a történet, gondoltam, megpróbálom én is. Így kerültem kapcsolatba egy kedves hölggye­­l, aki nagyon rendes volt, megnézte az ingatlant, és azóta hirdeti. Az eladó ház ugyan régi, de a tető jó rajta, 15 éve volt cserélve, és ipari áram is van benne, mert a bátyám vállalkozó volt. Ez manapság sokat ér, hiszen az ipari áram bevezetése több száz ezer forintba is kerülhet. Abban reménykedem, hogy jön egy vállalkozó, aki jó lehetőséget lát a házban – teszi hozzá.

A határnál drága

A szlovák ingatlanközvetítő molinója valóban ott feszül az eladó ház kerítésén. Nagy betűkkel olvasható rajta a „Na Predaj” felirat, és az ingatlanközvetítő neve: Zuzana Kocsisova, akinek még a fényképe is látható. Felhívtuk hát Zuzanát, hogy megtudjuk, miért kedvelik a magyarországi ingatlanokat a Szlovákiában élő emberek.

Valóban kedves, és szívesen ad felvilágosítást. Elmondja: a határhoz közel már nem találni házakat, ami pedig megüresedik, olyan drágán akarják eladni a tulajdonosai, hogy a vásárlók inkább távolabb keresgélnek. Legtöbben hétvégi házat akarnak, de sok olyan vevő is van, aki nyugdíjas lett, és már nem fontos számára, hogy messze van a munkahely, mert a nyugdíjából meg tud élni.


Kertet is szeretnének

– Aztán vannak olyanok is, akik a Tátrában laknak, ahol hideg van és a házakhoz nincs nagy kert, így még a konyhakerti növényeket sem tudják maguknak megtermelni. A magyar községekben azonban nagy kert tartozik a házakhoz, ez vonzó a hegyekben lakók számára. Sok olyan család is van, akik magyarul sem tudnak, Szlovákiában dolgoznak, a gyerekek odajárnak iskolába, de Magyarországon vesznek házat, mert itt jóval olcsóbb, mint náluk. Kassán pedig szinte megfizethetetlenek az ingatlanok. Az eladók között is többféle ember van. Aki nyugdíjas lett, a gyerekei pedig más városba költöztek, menne utánuk, így a házát eladja. Ez nálunk is így van, Szlovákiában. A gyerekek, ha felnőnek, nem maradnak otthon, mindenki Pozsonyba költözik, mert a fővárosban több a munkalehetőség – ad teljes tájékoztatást Zuzana.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában