Partvonal: Addig jó...

Addig jó, míg van demonstráció. Mert az azt jelenti, hogy akadnak még olyanok, akiket érdekel a diósgyőri foci ügye, sorsa, s amiért akarnak és képesek akár megmozdulni is. Molnár István jegyzete.A diósgyőri labdarúgás utóbbi húsz éve bővelkedett szurkolói demonstrációkban, hogy mást ne mondjak, 1999 elején annyi drukker sereglett össze a Városház téren, hogy még a villamosforgalom is leállt. Az akkori szervezők halkan megsúgták, ennyi aggódó, problémára választ váró emberre (úgy két és fél, háromezerre) nem számítottak... Előttem van annak az azidőtájt negyvenes hölgynek az arca, aki az egyik erkélyről diadalittasan üvöltött, szavai között minden második a „Diósgyőr, DFC” volt és nem feledem a város képviselőjének sem a rémült tekintetét, mialatt remegő hangon beszélt az orra alá dugott mikrofonokba.

Utána is zaklatott évek jöttek, 2004 nyarán sem ment minden a rendes kerékvágásban, magyarázkodott is a futballklub kft. tulajdonosa a tribünön kiabálóknak, akik közül többen „takarodót fújtak” neki, míg mások hittek az általa ígértekben, amit a kerítésnél kézcsók formájában pecsételtek meg. Arról pedig a kezdőkör tudna mesélni, mikor az „öreg” az ég felé fordulva ordította ki magából dühét, mindkét kezével a teremtőért nyújtózva kárhoztatta a pillanatot és az ő klubját tönkretevőket. Néhány esztendeje történt, hogy az Andrássy útra csak színtiszta munkahelyként néző vezető hozzányúlt a mindenki által kedvelt, szeretett ikonhoz, s egyszerűen kirúgta. Magyarázta hogy miért, mindez még szépnek, hihetőnek is hangzott, csak éppen nem érdekelte a szurkolókat, akik vagy százan ki is álltak legendájukért a klubház előtt.

Addig jó, míg van demonstráció. Mert az azt jelenti, hogy akadnak még olyanok, akiket érdekel a diósgyőri foci ügye, sorsa, s amiért akarnak és képesek akár megmozdulni is.

- Molnár István - 

Szurkolói demonstráció Diósgyőrben - "Megyünk lefelé a lejtőn"

Mintegy kétszázan vettek részt a csütörtök kora esti, csendes demonstráción a stadionnál.

tovább »