Vitatott dél-borsodi „földmozgások”

Borsod-Abaúj-Zemplén - Nem nyugszanak a kedélyek a Borsodi Mezőségben tartós bérletbe adott állami földek ügyében.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája március végén adott ki közleményt arról, hogy a lezárult földhasznonbérleti pályázatok révén huszonöt helybeli pályázó gazdálkodhat a Bükki Nemzeti Park azon 2800 hektárnyi területén, amely a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben található. Dr. Fazekas Sándor szakminiszter már másfél hónappal korábban egy a csipkéskúti ménesnél tett látogatásán már jelezte, hogy jó úton halad a korábban sokat vitatott védett földterület hasznosításának ügye.

Mint lapunkban is több alkalommal is foglalkoztunk vele, az előbb említett állami földterület egészét a részben olasz hátterű Mariano Kft. bérelte. A Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusban azonban jogerős ítéletében semmisnek nyilvánította a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést. Ez annak is betudható, hogy – mint írtuk – „annak idején a Mariano Kft. a piaci ár töredékéért bérelte a területeket, amelyek után ráadásul több mint 800 millió forint támogatáshoz jutott. A társaság a terület egy részéért 100 forintot fizetett hektáronként, a nagyobbik részét pedig térítés nélkül használta. Emellett a cég a természetvédelmi kötelezettségeinek sem tett eleget.”

Megváltozott feltételekkel?

A bejelentést követően nem sokkal a családi gazdaságokat tömörítő Élőlánc Magyarország követelte az állami földek bérleti jogára kiírt pályázati rendszer visszavonását, és új, a helyi családi gazdákkal egyeztetett konstrukció kidolgozását. Ertsey Attila elnökségi tag egy budapesti sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy egy korábban kiírt – a gazdákkal is egyeztetett – Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet földjeire kiírt korábbi pályázatot visszavonták és új feltételekkel írták ki az újat.

Sárvári Attila, megyénkben dolgozó vidékfejlesztési szakértő ugyanezen a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a pályázaton olyanok is nyertek, akik nem szereztek volna állami földbérletet az eredetileg kiírt feltételek mellett. Az újabb kiírást olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek lehetővé tették azok számára is a bérleti jog megszerzését, akik nem felelnek meg a fenntartható vidékpolitikai szempontoknak.

Vizsgálatot sürgetett a Bükki Nemzeti Park földterületeinek bérbe adása miatt az MSZP is. Kovács Tibor megyénkbeli országgyűlési képviselő aggályosnak tartotta a földterültek bérbe adásának körülményeit. Jelezte, hogy vizsgálatot várnak a minisztériumtól, szükség eseténe a Parlamenttől is.

A politikus szerint összefüggés lehet a korábbi pályázat visszavonása és a nemzeti park korábbi igazgatójának, Duska Józsefnek tavaly őszi leváltása között. (Korábban arra utalt az ezzel kapcsolatos hivatalos kommunikáció, hogy az igazgatónak még korábbi, olaszokkal kötött előnytelen szerződés miatt kellett távoznia - a szerk.)

Személyi összefonódások?

A földbérletek kapcsán felmerült a gyanú, hogy Fideszhez közel állók kapták meg a lehetőséget. A Népszabadság szerint a pályázók és nyertesek egy része Tállai Andráshoz, Mezőkövesd korábbi polgármesteréhez, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárához köthető. Nem sikerült egyelőre utolérnünk a politikust, aki az országos lap felvetéseire eletromikus levében reagált és – eygebek mellett – a követkeőket írta: „A pályáztatott terület nagysága 2798 hektár, a pályázók száma 41, ebből nyertes pályázatok száma 25, tehát a pályázók közel kétharmada nyertes. De önöket csak a 2 család pályázata érdekli a többi 23 aki nyert, az nem és a többi 1897 ha sorsa sem...”

Tállai András a két – személyéhez kötött – pályázóról, Demeter Péterről és Hagyacki Józsefről at mondta el, hogy mindekettejüket szenéylesen ismeri, részben rokoni kapcsolat, részben közös munkatevélenység révén. Ám mindkét esetben tagadta, hogy bármiféle befolyása lett volna a pályázatuk elbírílásánál.

Sikertörténetnek mondják

A pályázatatást végző szaktárca közlése szerint a döntéseknél minden esetben a kormány birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet állami földterületekre kialakított egységes szempontrendszerét vették figyelembe. A nyertesek mindegyike olyan helybeli gazdálkodó aki vállalta az állattartást is. A 44 meghirdetett birtoktestre 41 pályázótól 149 pályázat érkezett.

A pályáztatás fő célja a helyi kis- és közepes családi vállalkozások megerősítése volt. Ennek megfelelően az igazgatóság az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket részesítette előnyben.

ÉM-SZB

 „A rendszer nem kedvez a helyieknek...”

Egy közelmúltbeli mezőcsáti gazdafórumon Ángyán József fideszes képviselő, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára nagynyilvánosság előtt is hangot azon véleményének, hogy a jelenlegi földpályázati rendszer nem kedvez a helyieknek: „a rendszert módosítani kell, mert nem a családokat erősíti, hanem a spekuláns tőkét”.

Ángyán József szerint a korábban alkalmazott rendszer sokkal inkább megfelelt a meghirdetett elvnek, vagyis a helyi gazdálkodó családok helyzetbe hozásának. „Lényegében ez a kormány stratégiája, ez a kormány programja” – mondta a volt államtitkár.

A szakpolitikus korábban teljes körűen megvizsgálta a Fejér megyében meghirdetett állami földhasználati pályázatot és azt állapította meg, hogy „a helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket vállaló fiatal pároknak esélyt sem ad a rendszer a földhöz jutáshoz”. Ángyán József most a Borsodi Mezőség adatait dolgozza fel, és vizsgálata eredményét közzé fogja tenni.