2008.09.30. 15:42

A zene átformálja a lelket

<p>Miskolc - A zene átformálja a lelket, és olyan felemelő élményt ad, amiből aztán egész életében meríthet az ember. A gyerekeknek értékes zenei anyagot kell adnunk, ami a gyökerekből táplálkozik,s melyet egy egész életen át magukkal vihetnek.</p>

A zene átformálja a lelket, és olyan felemelő élményt ad, amiből aztán egész életében meríthet az ember. A gyerekeknek értékes zenei anyagot kell adnunk, ami a gyökerekből táplálkozik, s melyet egy egész életen át magukkal vihetnek! – fogalmazott Homródiné Engi Zsuzsa karnagy, a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) választmányi tagja a zene világnapja alkalmából. Visszaemlékezéséből kiderült, valamikor pezsgő kórusélet jellemezte Miskolcot és a megyét egyaránt. Minden iskola rendelkezett nívós énekkarral, melyek még a neves zeneszerzők műveit is meg tudták szólaltatni. Pedig a szakképzőkben és a szakközépiskolákban nem is volt énekóra, de az énekkar mégis vonzó volt a diákok számára.

Délibáb

– Olyan színvonalas énekkarokkal rendelkeztek az iskolák, hogy ’82-ben, a Kodály–centenárium alkalmából a Kállai kettőst tudtuk előadni összevont középiskolai kórussal.
És mi a helyzet ma? A karnagy szerint most is vannak kiváló helyi kórusok, akik képesek a fővárosban vagy nemzetközi porondon helytállni, de sok minden megváltozott. Mint fogalmazott, a belső igény nem alakult ki a gyerekekben az értékes zene iránt, és a felnőttek értékítélete is megváltozott.
–Délibábvilág. Ami eddig jó volt és értékes, az most nem az – összegezte a karnagy, hozzátéve: azt is meg kellett élnie, hogy az idén először nem rendezték meg a megyében az Éneklő Ifjúság kórustalálkozót.

Forradalom

– Forradalom jellemzi a mai zeneoktatást – mondta lapunknak Mócz Ferenc, az Egressy Béni és az Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója. – ’93 óta az oktatási törvény állandóan változik, megjelentek a magániskolák, a színvonal csökkent, felhígult a szakma. Óriási szigorítások és mindenre kiterjedő ellenőrzések, minősítések érték a művészeti oktatási intézményeket. A mostani világ nem a mi világunk! – jegyezte meg az igazgató, hozzáfűzve: a zenei oktatás sokba kerül az államnak, egyre többet kell hozzátennie a szülőnek. Szerény körülmények között élő tehetséges diákjaink úgy tanulhatnak zenét, hogy az alapítványunk támogatja őket.

Diákok a zenéről

Újfalusi Evelin: -Egy héten egyszer van énekóránk. Énekelni szoktunk, kottázni vagy zenetörténetet tanulunk. Van énekkara az iskolának, de én nem járok. Népdalokat szoktam énekelni, amikor néptáncot táncolok. Komolyzenei hangversenyekre nem szoktam járni, de van olyan dallam, amit azért szeretek.

Czakó Márk: -Van énekóránk, de én nem szoktam rá bejárni, ezért igazolatlan órát fogok emiatt kapni. Nem szeretek énekelni. Van énekkara az iskolának, de én nem vagyok a tagja. Soha nem akartam hangszeren játszani. Hangversenyekre sem járok, nem szeretem a komolyzenét.

Tudott róla?

Október 1–je, a zene világnapja. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján – Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére – 1975 óta ünnepeljük.