Csalóka lehet a felkínált fizetés

A koronavírus-járvány első hullámában több százezer magyar vált munkanélkülivé, ezért rengeteg helyre úgy is tömegesen érkeztek pályázatok, hogy nem is hirdettek állást. Vasvenszki Zsolt, a Manitox Kft. HR- és marketingmenedzsere szerint az álláshirdetéseknél fontos odafigyelni arra, hogy valóban bejelentett munkáról legyen szó. Mint mondta, legtöbbször nem tüntetik fel a juttatásokat a vállalatok, de ha ezeket is hozzászámoljuk az alapbérhez, akkor már sok esetben egy jóval kecsegtetőbb összeget kaphatunk, mint akkor, ha csak az alapfizetést nézzük.

Nem várnak tömegeket

A cégek jelentős részének 2020-ban visszaesett az árbevétele, ezért bizonyos esetekben csak bércsökkentések árán tudták elérni, hogy megtarthassák dolgozóikat.

2021-re valamelyest stabilizálódott a munkaerőpiaci helyzet, de a cégek nem írják ki az álláshirdetéseikben, hogy hány kollégát vennének fel. Többnyire csak egy-egy konkrét pozícióra keresnek meg­üresedés miatt szakembereket. A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket, a betanított munkakörökben pedig nincs akkora kereslet – tudtuk meg.

Az apró betűs rész is fontos

Ma Magyarországon lehet munkát találni, de sokkal nehezebben, mint mondjuk tavaly ilyenkor – hangsúlyozta Vasvenszki Zsolt. – A fizikai állományban a minőségi munkaerőben volt igazán hiány az elmúlt években, a cégek még egy-egy betanított munkásért is versenyeztek. Ez eltűnt, mert akik hatékonyan dolgoztak, megtartották az állásukat. Jellemzően azok vannak most szabadon, akik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – vélekedett a szakember.

A munkát keresőknek érdemes odafigyelni, hogy hogyan van feltüntetve a fizetés. Ha valaki nettó bért ír ki, annak alapvetően az az oka, hogy a jelentkezők lássák, mennyi marad a zsebükben. Ez általában a megszerezhető maximum bért tartalmazza, az alapbérrel és minden egyéb juttatással együtt. A fizikai munkavállalóknál ez az egyik leglényegesebb szempont.

A hirdetés ugyanakkor csalóka lehet, ezért mindig fésüljük át az apró betűs részt is. Például bruttó 240 ezer forint egy betanított munka esetében kifejezetten magas alapbér lenne – a minimálbért közel 170 ezer forintra emelték a napokban –, de ez már tartalmazhatja a műszakpótlékot, az átlagos túlórát, a hétvégi pótlékot, esetleg a cafeteriát vagy a negyedéves bónuszt is – hívta fel a figyelmet a HR-stratéga. Tapasztalatai szerint az emberek sokszor kevésnek ítélik meg a számukra felkínált alapbért, de nem számolnak utána, hogy ez juttatásokkal együtt mekkora összegre egészülhet ki. Ha mindent hozzáadunk, az adhat valós képet.

Kutatta a piacot

A cég újrahasznosított fólia gyártásával foglalkozik, a Székesfehérvár mellett lévő Tácon és Tiszaújvárosban, valamint Kesznyétenben is van telephelyük. Vasvenszki Zsolt nem csak a vállalkozás HR-területeiért felelős, emellett a táci gyár operatív igazgatója is. Mivel kutatta a piacot a vállalat saját céljainak elérése érdekében, ezért az ország nyugati és keleti régiója közti eltéréseket is látja. Bár a kutatása a tavaly év végi adatok szerint készült a Fejér megyei üzemre vonatkozóan. A borsodi telephelyeken jelenleg nincs munkaerőhiány, csak egy-két betöltetlen pozícióra várnak jelentkezőt. A táci üzemben ebben az évben kipróbálnak valami újat, amely egy innovációs folyamat és ha jól működik, később a borsodi telephelyekre is elhozzák – zárta szavait

a HR-szakember.

(A borítóképen: A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket)