Leállítja a kormány a felesleges projekteket

A tárcavezető ismertette a kormány eddigi és tervezett lépéseit, amelyek között elsősorban a kis- és középvállalatok helyzetbehozását, a korrupció és a bürokrácia leküzdését és a közbeszerzések egyszerű, átlátható rendszerét emelte ki. A miniszter drasztikus lépéseket helyezett kilátásba a MÁV-nál és a Malév-nál.

Fellegi Tamás négy elvet emelt ki, amelyeket munkájában fontosnak tart. Az egyik a nemzeti vagyon hatékony megóvása, a másik az uniós források gyors és egyszerű hozzáférhetősége a hazai kkv-k számára, amelyek képesek munkahelyeket teremteni. A harmadik a bürokratikus akadályok lebontása, a negyedik pedig az erős, versenyképes Magyarország létrehozása a korrupció visszaszorításával. Mint mondta, kulcsszerepet szán az országnak Európán belül, ahol méltó gazdasági partnere lehet keletnek és nyugatnak egyaránt.

A tárcavezető szerint a túlzott adminisztrációnak és a magas tranzakciós költségeknek versenytorzító hatásuk volt, hiányzott az előző kormánynál a stratégia, közvetlen cél nélkül költötték a forrásokat. Emellett elkülönült a döntés és a felelősség, míg most ezek egy kézbe kerültek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban - tette hozzá. Példaként említette, hogy 1 forintnyi támogatás 3 forintot generálhatott volna, de eddig nem így történt, ráadásul számos esetben vissza kellett fizetni a forrásokat közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Fellegi Tamás a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéből kiemelte a kis- és középvállalatok fejlesztésének támogatását, de mint fogalmazott, kiegyensúlyozott, és nem nagyvállalat-ellenes politikáról van szó ezesetben.

A miniszter szerint az eddigi fejlesztési stratégiát felül kell vizsgálni, mert az elmúlt három és fél évben lehívható 8000 milliárd forintnak csupán 13 százaléka jutott el a gazdasági szereplőkhöz, miközben az uniós támogatási ciklus fele eltelt. Körülbelül 700 programot tekintenek át, július 21-én pedig döntenek a feleslegesnek tartottak leállításáról és a források átcsoportosításáról. Fellegi Tamás hangsúlyozta, nincs szükség presztízs-beruházásokra, ezért az 1430 milliárd forint összértékű projekteknek akár negyedét is visszavonhatják.

A tárcavezető arról is beszélt: a nemzeti érdekeket és a közvagyont helyezik előtérbe, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet privatizáció, de a nemzeti vagyonelem érték, aminek gyarapodnia kell. Mint mondta, eddig a közérdek helyett a szűk csoportérdek érvényesült, de ennek vége. Hozzátette: jövő év első negyedévében meghatározzák azokat a vagyongazdálkodási irányelveket, amelyek az egész ciklusra érvényesek lesznek. Ennek részeként készítik el az állami vagyonleltárt is.

Fellegi Tamás szerint két "forró pont" van a hazai gazdaságban: a MÁV és a MALÉV. Mint mondta, utóbbi teljesen váratlanul szakadt a kormány nyakába. Mindkét cégnél drasztikus lépésekre lesz szükség. A MÁV-nél augusztus 1-jétől jelentős változások lesznek, a MALÉV-nál viszont nehezebb a helyzet, mert a külföldi partner 5 százalékos tulajdonához olyan jogok fűződnek, amelyek több tervet is blokkolhatnak.

A tárcavezető azt is elmondta: Magyarország kiemelt érdeke a megújuló energia iránti elköteleződés, ami lényeges alapeleme lesz a nyári szünet előtt bemutatásra kerülő II. Széchenyi tervnek is. Emellett külön kitért az infokommunikáció fejlesztésének szükségességére is, mert Magyarországon mély a "digitális szakadék", 800 településen például nincs szélessávú internet-kapcsolat. Hozzátette: ezen a területen a korrupció messze meghaladja a többi területen tapasztalt visszaéléseket és számos "nemzetbiztonsági aknát" rejt, hogy magáncégek vannak a középpontban.
- Független Hírügynökség -