Újjászületik az első vidéki kilátó

Már kinőtt a földből a Zsófia-kilátó Lillafüreden, a Hotel Palotával szemközti hegyoldalon. Bejó László lelkes természetjáró és lokálpatrióta le is fotózta, és megosztotta a közösségi oldalon. 

Mint arról korábban írtunk, tavaly szeptemberben Felsőhámor vonalában, a hegyoldalon földmunkák kezdődtek. Akkor indult a tervezett kilátóhoz vezető sétaút kialakítása. 

Az Északerdő Zrt. érdeklődésünkre azt a választ adta, hogy a nyomvonala megegyezik a korabeli nyomvonallal, tulajdonképpen annak helyreállítása történik meg. A kilátó rekonstrukciója is ősszel kezdődött. Tervezéskor az egykori építmény megjelenését vették alapul, csak a kornak megfelelő biztonsági és kényelmi szempontok miatt változtattak, de az eredeti látvány megőrzése mellett. A kilátó kivitelezésének vállalkozási díja 49 millió 956 ezer forint áfa nélkül.

Túlélte a háborúkat 

 

Az első vidéki kilátótorony kalandos története több mint 120 évre tekint vissza, tudhatjuk meg a Turista Magazin öszszefoglalójából. A lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. 

A Dolka-hegy Lillafüred felé eső oldalában álló toronyhoz Felsőhámorból lehetett feljutni a kilátóval egy időben épített sétaúton, amelynek nyoma soha nem tűnt el. Az eredeti kilátótorony átadóünnepségét 1900. június 3-án, pünkösdvasárnap, a Magyar Turista Egyesület éves közgyűlésének programjaként rendezték. 

A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. 

A Zsófia-kilátó a 20. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározta Lillafüred látképét, számos fotón megörökítették, és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek. Hét évtized „tetszhalotti” állapotból, több mint 6 év előkészítő munka után az Északerdő Zrt. végül megkezdhette az újjáépítését a Magyar Természetjáró Szövetséggel közös pályázatban, GINOP-forrás felhasználásával.