Óriási szerepe van az álhírek terjedésében a mesterséges intelligenciának

Az interneten terjedő összeesküvés-elméletek és téves információk nagyban hozzájárulnak az egész világon tapasztalható jelentős oltásellenességhez, illetve vírustagadáshoz. A hiteles forrásokat nélkülöző hírek a kutatások szerint hatszor gyorsabban száguldanak a közösségi médiumoknak köszönhetően, mint a valódiak.

Algoritmusok és botok

A hackerek ráadásul AI (Artificial Intelligence) algoritmusok és botok hadával aknázzák ki még sikeresebben a fake newsban rejlő lehetőségeket, a folyamat társadalmi következményei pedig beláthatatlanok.

A járvány első néhány hónapjában több ezer életveszélyes téveszméket tartalmazó hírt azonosítottak a kutatók. A technológiát a céges ügyfélszolgálatok, a legnagyobb streamingplatformok, az e-kereskedelem vagy éppen az autóipar is napi gyakorlatként alkalmazza.

– Miközben sokan a mesterséges intelligencia munkaerőpiacokat felforgató jövőbeli veszélyeit emlegetik, valójában sokkal nagyobb hatással van ránk az AI már a jelenben is. Az emberek csupán harmada ismeri fel azt, ha mesterségesintelligencia-alapú eszközzel találkozik a hétköznapokban. A jelenségre pedig a „rosszfiúk” is felfigyeltek, egyre több AI-bot jelenik meg az interneten álhíreket, hamis információkat és gyűlöletet terjesztve – hívta fel a figyelmet Nasztanovics Dávid, a Stylers Group szakembere.

Nem valljuk magunkat hiszékenynek

Az Ipsos friss nemzetközi felmérése szerint a felnőttlakosság 82 százaléka meg­győződik arról, hogy megbízható forrásból származik-e az általa olvasott információ, miközben alig harmada gondolja úgy, hogy általában a hírfogyasztó közösség felismeri az álhíreket.

Magyarországon különösen jellemző, hogy az emberek magukról nem hiszik, hogy megvezethetőek, honfitársaikkal szemben azonban jóval kritikusabbak. Egyre több megoldás jelenik meg a piacon a probléma kezelésére.

Egyes technológiák a kutatások szerint több mint 80 százalékos hatékonysággal jelzik, ha egy hírforrás nem megbízható. A valódi megoldástól azonban még távol vagyunk, a közösségimédia-óriások tényellenőrző rendszereit napjainkban is humán munkaerő felügyeli és bírálja felül.