A szmogot és az energiaválságot kutatják

Báthory Csongor és Darmos Márk, a Miskolci Egyetem Anyagmérnöki Karának hallgatói. Csongor doktoranduszként kutat és oktat a felsőoktatási intézményben, Márk anyagmérnöki alapszakon végzett. Az idei évben folytatja a mesterképzést kohómérnöki szakon.

Továbbgondolta az anyagot

– Az anyagmérnöki képzés pont azokra a tárgyakra épít, amelyeket már a gimnáziumban is szerettem. Van benne fizika, kémia és matekból is egy kevés – kezdte Csongor. – A BSc-s évek során megismertem a szakirányok alapjait, MSc alatt már a Sajó-völgyének légszennyezettségét vizsgáltam. A diploma megszerzése után az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségen nyílt lehetőségem szakértőként dolgozni, majd egy magáncégnél hatástanulmányok írása mellett, levegőtisztaság-védelmi méréseket is végeztem Magyarországon és az Egyesült Arab Emírségekben. Ekkor vetődött fel bennem, hogyan lehetne az egyre fejlődő szenzoros légszennyező mérést Miskolc szmogproblémájának megismerésére használni. Szándékom egybe vágott karunk dékánjának, prof. dr. Palotás Árpád Bence elképzeléseivel, így mintegy négyéves ipari gyakorlat után, az ő vezetésével kezdtem meg tanulmányaimat a Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskolájában – emelte ki.

Kis létszámban, személyes oktatói-hallgatói kapcsolat

Csongor a levegőtisztaság-védelem területén kutat: egy szenzoros szálló por monitoring hálózat kiépítésén dolgozik a kollégáival. – A Műszaki Anyagtudományi Kar az egyik legöszszetartóbb mind közül. Kis létszámunknak köszönhetően a személyes és közvetlen kapcsolatok könnyen kialakulnak, így bármikor fordulhatunk segítségért egymáshoz, még ha más-más területet kutatunk is – tette hozzá Csongor.

Mérnöknek tanulnak

Márk az anyagmérnöki alapszak elvégzését követően úgy gondolja, hogy a képzés megfelelő és hasznos tudásanyaggal látta el.

– Számos olyan vállalat van, amelyeknek a technológiája megkívánja egy konkrétan anyagtudományban jártas mérnök jelenlétét. Ez a jellemző azonban hátrányként is felsorolható, ugyanis annak ellenére, hogy mérnöki szempontból más szakokkal azonos szinten képzett szakemberek kerülnek ki a karról, egyes cégek nincsenek ezzel tisztában, azt feltételezik, hogy ez a szakma túl specifikus ahhoz, hogy a munkavállaló más területen is elláthasson mérnöki feladatokat – osztotta meg lapunkkal meglátásait Márk. Majd hozzátette: – Ami a munkavállalást illeti, a mesterképzés alatt szeretnék dolgozni, illetve a tanszéken oktatók bizalmának köszönhetően, a képzésem mellett tanszéki mérnökként alkalmaznak, emellett egy gyakorlati helyen is fogok munkát vállalni részmunkaidőben. Motivációm, hogy hozzájáruljak a XXI. század energiaválságának megoldódásához, foglalkozhassak fenntartható energiatermelő rendszerekkel – mondta.

Tapasztalt kezdő

A beszélgetés során a hallgatók elmondták: véleményük szerint a munkáltatók által felállított elvárások a pályakezdőkkel szemben túlnyomórészt reálisak.

– Korábban sok helyen lehetett hallani a ,,tapasztalt kezdő” közhelyéről, de szerintem ennek a koncepciónak a megvalósíthatatlanságát a munkaadók is belátták, sok cég ennek hatására futtatta fel gyakornoki programjait, ami egy sokkal működőképesebb rendszer. A tapasztalat tehát fontos, de manapság több lehetőség van kezdetben ezt megszerezni. Az egyéb kritériumok munkakör és cég függvényében változnak, van ahová elmélet- és van ahová gyakorlatorientált emberek szükségesek, ezek pedig az adott ember kvalitásaitól függenek – állapította meg Márk.

Döntés előtt

– Az egyetemekre jelentkező fiataloknak nehéz döntést kell hozniuk, mikor rögzítik az intézmények rangsorát, de ha egy támogató közeget keresnek, ahol képességeikhez mérten tudnak fejlődni, a Miskolci Egyetemet mindenképp ajánlom figyelmükbe – fejezte be Márk. – A képzések sokszínűek, országos és nemzetközi szinten is versenyképesek – egészítette ki végül Csongor.

(A borítóképen: Báthory Csongor és Damos Márk)