Vészhelyzet a kertben, pusztul a paradicsom

A kertészkedők rémálma a paradicsom fitoftórás betegsége vagy ahogy a köznyelvben hívják, a paradicsomvész. A megnevezés nem véletlen, ugyanis a gombás betegségnek nincs ellenszere, nagyon gyorsan terjed, és két hét sem kell neki, hogy a megfertőzött növényt elpusztítsa.

Hasonló, de más

Mint általában a gombás betegségek esetén, úgy a paradicsomvész megjelenésének, terjedésének is az esős, párás idő kedvez a leginkább, mivel pedig az idei nyarunk gyakorlatilag a folyamatos esőzésekről, a párás, nedves reggelekről szól, így nem is csoda, hogy egyre több helyen üti fel a fejét.

A betegség kezdeti megjelenésekor még nem teljesen egyértelmű, hogy mivel állunk szemben, ugyanis a paradicsomnak több olyan gombás betegsége is van, amelyik először a levelek foltosodásával, barnulásával, száradásával jár. Ilyen a szeptória, az alternária vagy a botritisz. Bár a levélen megjelenő foltokból is lehet következtetni a betegséget okozó forrásra, a nem szakértői szem lehet, hogy már csak a bogyók károsodásánál ismeri fel, hogy mivel áll szemben. A botritisz esetén ugyanis a csúcsrothadáshoz hasonló elváltozás keletkezik, az alternária a paradicsom oldalán, alján okoz besüppedő, barnás, majd feketére váltó „szőrös” romlást, a szeptória pedig foltokból induló, „klasszikus” rothadást okoz, de csak akkor, amikor a növény már nagyon fertőzött, és elgyengült. A fitoftóra esetén viszont a bogyókon – méghozzá egyszerre az érésben lévő és a zöld paradicsomokon – egyfajta márványos, cirkás elváltozás indul meg, amely a teljes bogyót elborítja, és csak ezután kezd rothadni.

Áttelel, ha hagyjuk

A paradicsomvészt okozó Phytophthora infestans nevű gomba a növény minden részét azonnal támadja. A tünetek a leveleken jelennek meg először, méghozzá a növény alsó részén sárguló folt képében. Ezt követően a levelek kivilágosodnak, fonnyadnak, majd összebarnulnak és teljesen elszáradnak, mintha leégtek volna. Először nagyon hasonlít a tápanyaghiány, illetve más, kevésbé súlyos betegségek tüneteihez, azonban ezektől könnyen megkülönböztethető abban, hogy a fitoftórás esetnél a barnulás határán láthatóak a kórokozó fehér sporangiumtartói.

A levelek után a szárak, majd a termés, végül a teljes növény is fertőződik. A gomba nagyon gyorsan terjed, az első megbetegedés után 3-4 nappal később már a kiskert teljes állományát képes elfertőzni. Kedvez neki a gyakori eső, öntözés, ha a növény hosszabb ideig nedves. A gomba a lehullott fertőzött növényi részeken képes áttelelni, ezért ezek elszóródását meg kell előzni.

A kórokozó ivaros szaporodásának általánossá válásával az alkalmazkodóképessége is megnövekedett, így igen nehéz ellene védekezni. Jelenleg rezisztens paradicsomfajta nincs, megelőzésképpen gombaölő permetezőszereket használhatunk, de ehhez is egyenletesnek kell lennie a permetlének, a növény minden részén bevonatot képezve, hogy a gomba spórái ne tudjanak behatolni.

Ültetésnél figyeljünk arra, hogy ne legyenek túl közel egymáshoz vagy más növényhez a palántáink, és törekedjünk arra az önözésnél, hogy ne legyen, vagy csak nagyon rövid ideig nedves a növényünk. Ezért is ajánlott inkább a reggeli öntözés, hiszen ilyenkor gyorsabban meg- és felszárad. Javasolt a vetésforgó betartása is – ha nem jelenik meg a fitoftóra, akkor is, ha igen, akkor pedig különösen ajánlott –, így egy korábbi betegség után nem tud olyan könnyen újrafertőzni a következő évben az esetleg áttelelt gomba.

Inkább húzzuk ki!

Ha már megjelent a betegség, a fertőzött leveleket, hajtásokat, terméseket mielőbb távolítsuk el a tövekről, a területről. Semmisítsük meg, hiszen innen folyamatos a növény további fertőzése. Ha már menthetetlennek bizonyul a növényünk, inkább húzzuk ki és távolítsuk el a kertből. A még egészséges bogyókat zölden is leszedhetjük a beteg növényről, hiszen utánérő, ha egy tálcára terítve kirakjuk a napra, két-három nap alatt beérik.

(A borítóképen: Sok munka és odafigyelés, hogy ilyen legyen a termés)