Gárdonyi-park: a rock miskolci mekkája

„A Gárdonyi-park színpadára különös út vezetett. Az épület sajátosságai miatt ugyanis a zenészek csak a nagyterem ablakán keresztül tudtak kijutni közvetlenül a ház hátsó falához épített színpadra. Nevezetes a park régi bejárata is: a patakon átvezető kis vashidat – amely a mai napig megvan, és tavaly óta újból használható – a rock fellegvárába vezető útnak nevezték régen a rajongók…”

Ezeket a mondatokat Hímer Bertalan, vagy ahogy mindenki ismeri, Paya fogalmazta meg. Senki másnak nincs ennyire joga a Gárdonyiról írni, hiszen az ő munkálkodásának köszönhető, hogy a park, a kastély újra megtelt élettel, rockélettel. Gondoljunk csak arra, hogy tavaly májusban a legendás P. Mobil együttes itt tartotta a fennállása ötvenedik évfordulója alkalmából indított Aranylakodalom című koncertsorozatának fergeteges nyitóbuliját.

P. Mobil: Aranylakodalom

A P. Mobilnak minden joga meg is volt erre a bulira, mert – ahogy Paya fogalmaz – „Egy időben a P. Mobil a teremben és a szabadtéri színpadon is koncertezett, sőt, heti rendszerességű klubjuk is volt itt, ezért sokan azt hitték, hogy miskolciak. Ebben közrejátszott persze a Miskolcról írt daluk is…”

„A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégebbi nemesi családjainak, eredetüket a 13. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken található Abaúj vármegyei Bárca település volt, de több évszázada rendelkeztek birtokkal (az egykor önálló településként működő, mára Miskolchoz csatolt) Hejőcsabán is. A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben számos kastélyt és kúriát építtettek. A páratlan parkkal körülvett Gárdonyi Művelődési Ház épülete is az ő hagyatékuk.” Fogalmazhatnánk úgy is, ide vezethető vissza a pop- és rocktörténelmi helyszín legmesszebbre nyúló gyökere.

A gyökerek…

A Gárdonyi park egy évvel a korszakalkotó diósgyőri popfesztivál után nyílt meg – sémásan fogalmazva – annak törvényszerű folytatásaként.

Hímer Bertalan így összegezte a történetet:

„A park és a művház (rock)zenei vonatkozású profilja Demcsik Iván igazgató regnálása alatt erősödött meg, a hetvenes évek közepén. A helyszín a miskolci zenei élet bölcsőjének számít – klubként és próbahelyként is. Többek között az Edda tagjainak elődzenekarai is próbáltak a művházban, de több, ma már nem létező formáció kezdte itt bontogatni a szárnyait, a Kőtörő, a Héliosz, a Tandem, a Neogén és a Metal például. Emellett országos ismertségű csapatok is rendszeresen felléptek a Gárdonyiban – a Gemini, a Kati és a Kerek Perec, a Beatrice vagy éppen a Mini.”

Szabolcs András igazgató folytatta elődje zenei koncepcióját, rendszeresen léptette fel a parkban az országosan ismert, népszerű rockbandákat.

„Játszott itt a Locomotív GT társaságában a lengyel SBB, és abban, hogy a hetvenes évek végére – az Edda Művek felfutásával egy időben – a rock fővárosának kezdték nevezni Miskolcot, nagy része volt a Gárdonyinak is. A nyolcvanas évek legelején Edda rajongói klub működött itt. Harmadik lemezét még megjelenése előtt ennek keretében mutatta be a zenekar.”

Ebben az időszakban volt itt a P. Mobil – a cikk elején már említett – első aranykorszaka is.

Legendák egész sora

„A hetvenes évek végére felerősödő rockhullám, vagy ahogy akkoriban, ifjúsági orgánumokban nevezték, csöves jelenség a Gárdonyi park kihasználtságát is csúcsra járatta. Olyan népszerű rockbandák játszottak itt, mint az East, a Korál, a Karthago, a Skorpió, a Solaris, a Lobogó, P. Box, a Pokolgép, a Hobo Blues Band, az Ikarusz, a Piramis, a Rotor, a Swetter, a Kabinet Rt. és természetesen az Edda. Radics Béla is játszott egy alkalommal a parkban – igaz, már élete delén túl –, ahol fiatal miskolci csapatok is sokszor kaptak fellépési lehetőséget, illetve tehetségkutatókat is rendszeresen tartottak itt.”

Tavaly a P. Mobilon túl például a Bakancsos Edda, a JAM Republic, a Varga János Project, a Message To Hendrx Tátrai Tiborral, a Rudán Joe Akusztik és az Ismerős Arcok is fellépett, rossz időben a nagyteremben, jó időben a szabadtéri színpadon elől, vagy hátul.

(A borítóképen: A P. Mobil)