Irodaház az Avas szállóból

Levennék a műemléki védettséget az Avas szálló egyes részeiről? – kérdeztük Szunyogh Lászlót, Miskolc főépítészét. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy nemrégiben, az Építészfórum című szakmai lapban egy hosszabb cikk foglalkozott a romos állapotban lévő főutcai, hajdanvolt szálloda történetével, az írás a jelenlegi helyzetre is kitért. Ezzel kapcsolatban a főépítész nyilatkozott, aki kifejtette, Miskolc vezetése kezdeményezte, hogy a készülő értéktárba ne az Avas szálló egésze, csak annak a valóban kiemelkedő minőséget képviselő részei kerüljenek be. Mindezzel a jövőbeli befektetők is nagyobb szabadságot élveznének.

A leltárra várnak

– Januárban egyeztettem a Miniszterelnökséggel még a vár kapcsán, de szóba került az Avas szálló ügye is – válaszolt Szunyogh László. – Mondtam, úgy látom, akadálya lehet a hasznosításnak, ha az épület minden részletét óvjuk. Megkérdeztem, lehetne-e, hogy csak a tényleg értékes részeit védjük. Az örökségvédelem új szabályozása kimondja, hogy minden műemlékről készíteni kell egy értékleltárt, amelyben meg kell határozni, hogy mit védünk. Felvetettem, hogy mi lenne, ha csak négy értéket, az utcai főhomlokzatot, a dísztermet vagy báltermet, ami később a Kossuth mozi lett, a hozzá vezető díszes lépcsőt és a Fehér termet emelnénk bele.

A főosztályvezető azt mondta, hogy pontosan ilyen értéktárat készítenek éppen. Ám utána jött a járványhelyzet, az említett leltár még nem érkezett meg.

A főépítész hangsúlyozta, ez nem azt jelentené, hogy lekerülne a védettség az épületről, hanem az értékleltárban csak a négy értéket nevesítenék.

Csökkent a prosperitása

– Mennyivel lenne nagyobb esély így az értékesítésre és a felújításra? – kérdeztük.

A főépítész szerint – bár hangsúlyozta, hogy a magánvéleményéről van szó – nem a védettség a fő oka, hogy eddig nem sikerült. Úgy 1990-től kezdve folyamatosan csökkent Miskolc prosperitása: ha az épület Budapest belvárosában lenne, már rég hasznosították volna. Emellett eddig mindenki szállodában gondolkodott, de erre a funkcióra az épület kevésbé alkalmas.

– Ma már elvárás egy igényes szállodával szemben a wellnessrészleg és az egyéb szolgáltatások. Emellett az érkező buszok, autók parkoltatása sem lenne a környéken megoldott – mondta. Hozzáfűzte, a befektető szempontjából egy újonnan felhúzandó szálloda olcsóbban megvalósítható lenne. Ő úgy látja, hogy inkább irodaháznak újítható fel az épület, a befektetni szándékozók jó része is erre a célra látna benne fantáziát. Ezt segítheti, ha egyértelműen rögzítjük, hogy mik is a műemlék mindenképp megtartandó elemei.

Megjegyeztük, az Építészfórum cikkében a főépítész egy új szálloda építéséről is beszél, amit az Avas tetejére terveznének.

– Ez még csak egy ötlet – fogalmazott. A történelmi Avas beruházásai során többek között megújul a kilátó, az előtte lévő tér és a Horváth-tető. – Úgy látom, az Avas sok problémája közül az egyik legnagyobb az állandó jelenlét hiánya és a belvárosból való feljutás nehézsége. Így hiába lehet a sok beruházás, ha magára marad, újra elkezd leromlani.

Szálloda a hegytetőn

Szunyogh László szerint ezért kellene az élet az Avas tetejére – a buszvégállomástól a kilátó felé vezető út jobb oldalának részleges beépítésére utalt –, ezt egyébként a város építészeti szabályzata lehetővé tenné. Most is lenne befektető, mondta, aki irodaházat építene oda, de a főépítész szerint nem ez lenne a megoldás.

– Nem célunk az Avastető teljes beépítése – hangsúlyozta. – Csak nagyon megfontoltan lehetne hozzányúlni. Ha lenne ott egy szálloda, akkor ahhoz épülhetne libegő vagy sikló, hogy a belvárosból könnyebben meg lehessen közelíteni. Az autóforgalom pedig nem a várost terhelné, a környék a déli oldalról, a lakótelep irányából lenne megközelíthető.

(A borítóképen: Hátulról is romhalmaz az Avas szálló)