Magyarország

2016.08.01. 13:02

A szegények szegények, a gazdagok gazdagok maradnak

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ha ön négy évvel ezelőtt nagyon szegény vagy nagyon gazdag volt, akkor jó eséllyel most is az. Ha viszont a középosztály tagja volt, akkor valószínűleg most valahol máshol van. Ezt abból az infografikából tudjuk, amit az Eurostat adataiból készítettünk: a jövedelmi helyzet alapján tíz csoportra osztottuk a magyar társadalmat, majd ábrázoltuk, mi történt velük 2012 és 2015 közt. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ha ön négy évvel ezelőtt nagyon szegény vagy nagyon gazdag volt, akkor jó eséllyel most is az. Ha viszont a középosztály tagja volt, akkor valószínűleg most valahol máshol van. Ezt abból az infografikából tudjuk, amit az Eurostat adataiból készítettünk: a jövedelmi helyzet alapján tíz csoportra osztottuk a magyar társadalmat, majd ábrázoltuk, mi történt velük 2012 és 2015 közt. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Ha a szintek fölé viszi az egeret, látni fogja, hogy a különböző kategóriákhoz tartozók milyen arányban maradtak a helyükön, és milyen arányban léptek egyet vagy többet a képzeletbeli létrán. Az ábra alatt levontunk néhány érdekes következtetést is.

  • A legszegényebbek és a leggazdagabbak a legkevésbé mobilisak, mindkét csoportnak nagyjából a fele ugyanott találta magát 2015-ben, ahonnan 2012-ben elindult. Vagyis ön minél gazdagabb, annál nyugodtabb lehet, és minél szegényebb, annál inkább aggódhat a jövőjéért.
  • Igaz, a legszegényebbek másik fele legalább egyet felfelé lépett (18,8 százalékuk egyet, 31,7 százalékuk pedig többet). Ugyanígy a leggazdagabbak 43,9 százalékának csak lefelé vezetett az út.
  • Ha a skála két szélétől a középső csoportok felé haladunk, szinte töretlenül csökken a helyüket megtartók aránya. Ebből is látszik, hogy minél távolabb van valaki a középosztálytól, annál inkább rögzített a helyzete.
  • Sokatmondó, hogy a két középső csoportnak (ötödik és hatodik decilis, amelyek nagyjából a középosztályt jelentik) csak 30 és 16,6 százaléka őrizte meg a pozícióját. Ennél jóval többen kerültek közülük rosszabb helyzetbe. Úgy tűnik, a négy éve középen levők jó része már valahol egészen máshol van.
  • Kirívó, hogy a hatodik decilisben levők közel fele három év alatt legalább egy lépcsőfokot zuhant. Eközben csak 35,5 százalékuk tudott legalább egyet előrelépni. Ennél nagyobb arányban csak a második leggazdagabb csoport tagjai buktak.
  • (Az adatgyűjtésben közreműködött Huszár Ákos, a KSH munkatársa. Az adatok forrása: Eurostat.)


    Könnyen gondoljuk, hogy nagyon is jól van az, ha a tizenéves gyerek besegít a szüleinek a házimunkában, és ha kell, ellátja a kisebb testvéreit. Vannak azonban családok, ahol az idősebb gyerekek egészen az iskolaelhagyásig sodródnak, mert családfenntartó vagy háztartásvezető szerepbe kényszerülnek. Vészesen nő a hátrányos helyzetű magántanulók száma is, ahol a szülők családi okokra hivatkozva kérvényezik, hogy gyereküknek ne kelljen tanórákon részt vennie, mert szükség van rájuk a ház körül.

    Míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az EU területén, addig 2014-re már 120,9 millió.

    A magasból olyan dolgok is elénk tárulnak a különbségekről, amelyeket a földről nézve észre sem vennénk.

    Egy tavaly megjelent tanulmánykötet riasztó képest fest arról, milyen körülmények között is élnek ma a gyerekek Magyarországon. Nincs WC, nincs pénz a gyógyszerükre, a szemüvegre, sokan az iskola mellett is kénytelenek dolgozni, még hétvégén sem tudják kipihenni magukat. Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem sokat javítottak a gyerekes családok, különösen a leszakadó válságövezetekben élők mindennapjain, miközben az érintettek egyre többen vannak: a legszegényebb 2 millió emberből közel 700 ezer a gyerek.

    A költségvetési tervezet számos szociális területen csak tovább növeli az egyenlőtlenségeket – állítják civil szervezetek, akik a számokat átnézve arra jutottak, hogy a gyerekszegénység felszámolására, a családi pótlék emelésére vagy a lakhatási problémák megoldására nem jut több pénz jövőre sem.

    Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenéztünk Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.

    A KSH már nem teszi, de a Policy Agenda most kiszámolta, hogy tavaly 88 ezer forint volt a magyar létminimum.

    Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi van a hűtőjükben a hónap végén. Íme a besenceiek hűtőinek tartalma

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!