Az egykori diósgyőri csatár még most sem tudja az elbukás okait

Hatvannyolc NB I-es mérkőzésen tizenöt gólt szerzett (az NB II-ben 148/41 a mérleg), szeptember 1-jével igazolt az NB II-es Tiszakécskei LC-től az NB III-as Evolution Hungary-Cigánd SE-hez Horváth Zoltán. A támadónak az amatőrizálás miatt 30 napot ki kellett hagynia, így csak október 1-jével mutatkozhatott be régi-új klubjában.
– Azért nem új számomra Cigánd, mert 2009. január, és 2011. augusztus között már futballoztam itt – vágott bele az 1989-es születésű csatár. – Fél szezonban jöttem át Kisvárdáról, ahol akkor valamilyen oknál fogva szétment a csapat. A CISE a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei I. osztályban szerepelt, és sikerült is megnyernünk a bajnokságot. A 2009/2010-es évadban aztán az NB III Tisza csoportjában a hatodikok lettünk, egy évvel később pedig ezüstérmesek.

Bizonyosak voltak  

Horváth Zoltán pályafutásának kezdeti szakaszáról tudni érdemes, hogy az általános iskola 1-6. osztályát Ajakon, a helyi intézményben végezte, majd Nyíregyházán folytatta tanulmányait, minekután a Nyíregyháza Spartacus utánpótlásába került. Érdekes módon aztán nem itt készült az első hivatalos igazolása 2003 februárjában, hanem Demecserben, ami annak idején a Szpari fiókcsapata volt.
– Minden focizó gyermek álma az, hogy az első osztályban játsszon, szeretne profi lenni. Viszont abban az időben, innen, erről a környékről nagyon nehéz volt elkerülni, tovább lépni, úgyhogy bár magamban bíztam, messzinek tűnt mindez – sorolta Horváth Zoltán.
Ezt követően ugrottunk jó 18 évet a támadóval való beszélgetésben, és a diósgyőri egy évéről faggattuk, hiszen a 2021 júliusi, és 2022. júliusi időszakban a DVTK-ban futballozott, az NB II-ben.
– Mindannyian bíztunk abban, hogy vissza tud kerülni a csapat az NB I-be, már féltávnál az élre álltunk, és volt, hogy több ponttal is vezettünk a Vasas előtt – jegyezte meg. – Kiváló játékosok voltak a keretünkben, hogy csak Könyves Norbit, vagy Molnár Gabit említsem, szerénység nélkül mondhatom, nekem sem rosszul a foci, a gólok is jöttek. Bárkivel beszélgettem akkor, mindenki bizonyos volt abban, hogy elérjük a célunkat. Sokáig jól működtek a dolgok, új edzőnk is lett, és a végén elbuktunk, ami óriási csalódást okozott. A pontos okot, okokat, még most sem tudom, értem.

Győrbe már nem

Diósgyőrből Tiszakécskére vezetett a labdarúgó útja, ahol úgy nézett ki, hogy egy jó ideig maradhat, számolnak vele a jelenlegi, 2023/2024-es szezonban.
– A felkészülés elején új edzőnk lett, megérkezésekor beszélgettünk, hogy mennyire számít rám – emlékezett vissza Horváth Zoltán. – Jelezte, ugyan csak körvonalazódik a keret, ám számol velem, és az öltözőben is fontos embernek gondol. Kértem, amennyiben bármilyen változás van, szóljon időben. Az első bajnokit megelőzően ismét beszéltünk, tudtomra adta, nem biztos, hogy tud annyi lehetőséget biztosítani, amennyit esetleg szeretnék. Mondtam, nincs semmi baj, maradok, próbálok segíteni majd akkor, amikor megtehetem. Az első fordulóban, 1-1-et követően a gólommal nyertünk 2-1-re Kozármislenyben, a következő négy körben aztán három találkozón alig, egyen pedig egyáltalán nem játszottam. A hatodik fordulóban Győrbe mentünk, ám kaptam egy üzenetet a sportigazgatón keresztül, hogy nem leszek kerettag, nem kell edzésre sem mennem, nem számítanak rám. A sportigazgatóval, és a tulajdonos úrral megegyeztünk, nagyon jó viszonyban váltunk el egymástól. Fogtuk magunkat, és a családdal hazaköltöztünk Kisvárdára.

Módosított célkitűzés  

Ezután a Cigándra való (újabb) igazolásáról kérdeztük Horváth Zoltánt.
– Ugyan voltak ajánlatok az NB II-ből, már nem akartam, akartuk a nyakunkba venni az országot, a vándor életet folytatni, a két gyermekünk miatt sem – árulta el a csatár. – Girdán Sándorral, a CISE támogatójával hosszabb ideje ismerjük egymást, nagyon jó a kapcsolatunk, és megbeszéltük, bármikor hazajövök, befejezem a profi futballt, ő lesz az első, akit megkeresek. Így történt, egyeztettünk személyesen, elmondtam, szívesen segítek, ha kell. Kellettem, ennek örülök, a játék mellett az utánpótlásban is dolgozom. A klub elképzeléseit az induláskor nem hallhattam még, de a többiek szerint a bennmaradás elérése volt az elképzelés. Aztán amikor már itt voltam 3-4 hete, a vezetők bejöttek, és az addigiakat, az eredményeket, a társaságot látva módosították arra, hogy végezzünk az első hatban. Jómagam nem igazán ismertem az NB III erőviszonyait, most már kitűnik, hogy a Putnok nagyon jó például, egyelőre nincs vereségük, a győzelmek mellett mindössze két döntetlen, november 11-én fogjuk őket fogadni, bízom, bízunk abban, hogy tőlünk pont nélkül fognak távozni.
Horváth Zoltán azt is hangsúlyozta, még legalább négy NB III-as szezont érez magában, mert fizikálisan jó állapotban érzi magát, és az is számít, hogy eddig elkerülték a komolyabb sérülések. A támadó vasárnap visszatér Diósgyőrbe, miután a CISE a DVTK tartalék vendége lesz, az edzőközpontban, 11 órától.  
– Miskolcra mindig jó szívvel gondolok vissza, jól éreztem magam Diósgyőrben, kiváló volt a szurkolói hangulat is. A ,,tarcsi" ellen nem lesz ugyanolyan a hatás, de mindez a tényeken nem változtat – nyilatkozta Horváth Zoltán. MI