Krakkót másolta Ljubljanában

Szombat óta minden hazai hokirajongó tudja, hogy 2008 és 2015 után harmadszor harcolta ki az A csoportos tagságot a magyar felnőttválogatott. Legjobbjaink „csak” annyit tettek, hogy lemásolták Szapporót és Krakkót, de voltak olyan rajongók, akik a hétmérföldes ünnepség keretében azt zenésítették meg, hogy három a magyar igazság.

Állták a szavukat 

– Megcsináltuk a kötelező házi feladatot – kezdte Szirányi Bence, nemzeti együttesünk védője, akit a DVTK Jegesmedvék kiválóságaként hívott meg keretébe Sean Simpson kanadai nemzetiségű szövetségi kapitány. – Az orosz–ukrán háború miatt átalakult a divízió I/A-s mezőny, nekünk pedig az volt a dolgunk, hogy juttassuk érvényre a papírformát. Valamennyiünk számára nagy öröm, hogy álltuk a szavunkat, ugyanis azzal utaztunk a vébére, hogy most, vagy soha. 

Szirányi Bence másodszor élte át a feljutással járó eufóriát, hiszen hét évvel ezelőtt Lengyelországban is részese volt ennek. 

– Akkor még Székesfehérvárott korongoztam, és csak később lettem miskolci – folytatta a szigorúságáról ismert hátvéd. – Sokan azt gondolják, hogy az akkori, vagy a mostani sikerünket tartom pályafutásom csúcsának, de le kell hűtenem a kedélyeket: én másképpen látom. Az osztályváltás nagy dolog, maradandó emlék tett, viszont az, hogy 2016-ban, már az elit mezőnyében mérkőzést nyertünk, legyőztük a fehéroroszokat, nos az én szememben ez volt a teljesítmények teljesítménye. Amennyiben az égiek és a mesterünk is úgy gondolja, jövőre, velem lehet még egy ilyen nagy tettünk. 

Budapestért szurkol 

A piros-fehérek hokisa ráadásul töretlenül abban bízik, hogy hazai környezetben szerepelhet majd: 

– Közismert, hogy Budapest pályázik a jövő évi elit-világbajnokság egyik csoportjára, vagyis hatalmas lehetőség előtt állunk, és állhatok én is. Óriási sportdiplomáciai sikerként könyvelném el, ha a nemzetközi szövetség a szlovénokkal egyetemben a javunkra döntene. Mi, játékosok alig várjuk, hogy a jégkorongban feltörekvőnek számító kis országunk láthassa vendégül a világ legjobbjait. Kivéve az oroszokat, de ebbe az utcába ne menjünk be, mivel az eseményeket nem tudjuk befolyásolni. Már most kiráz a hideg, ha a leendő látogatottságra és a szurkolásra gondolok. A sportág itthoni kedvelői Japánba, Lengyelországba, Kazahsztánba és Szlovéniába is ezrével jöttek el a kedvünkért, Budapesten pedig – erre látatlanban mérget veszek – tízezrek lesznek, persze először meg kell kapnunk a rendezés jogát. Picit előreszaladok: olyan szép lenne, ha hazai földön harcolnánk ki a bennmaradást. Kétszer kiestünk, harmadszorra megkapaszkodhatunk. A csoportok mezőnyét még nem ismerjük, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy nekünk nem Kanadát, Finnországot vagy Svédországot kell megvernünk, hanem például a franciákat, az osztrákokat, az olaszokat vagy a briteket. Bármelyiküket elkapjuk, jó eséllyel pályázunk tagságunk megőrzésére. 

Családja is ott volt 

A diósgyőriek játékosa még nem tudja, hogy a klubjában rendeznek-e valamilyen ceremóniát, azt viszont boldogan mesélte el, hogy családjának tagjai milyen tettet hajtottak végre. 

– A feleségem beült az autóba, és a három gyerekünkkel együtt meg sem állt Ljubljanáig – közölte Szirányi Bence. – Mivel a kicsik öt hétig alig láttak, a kilencéves Vincének, a hétesztendős Benedeknek és a hármat számláló Olíviának fülig ért a szája, amikor megláttak. Megnézték a szlovénok és a románok elleni meccsünket, az utolsó felvonást követően pedig a jégre is felmehettek, na ez volt eddigi életük egyik legnagyobb dobása. Azóta visszatértünk a magunk normális életviteléhez, a hétközi tevékenységeinkhez. Reggel iskola, óvoda, délután edzés, a fiúk hokiznak, a kislány meg táncol az oviban. Ami pedig engem illet: most levezetek, de alapvetően már a pihenésre helyezem a hangsúlyt, kis mozgás, és rehabilitáció szerepel a programomban. Mivel Miskolcon élünk, ideköt bennünket minden – a nejem a DVTK Jegesmedvék Jégkorong Akadémia erőnléti edzője –, a nyarunkat is a borsodi megyeszékhelyen töltjük majd.

(A borítóképen: Szirányi Bence családi öröme a ljubljanai jégen kiharcolt feljutás után)