A bajnokesélyes biztos sikere

A honi férfi OB I. 10. fordulójában, a hét végén saját medencéjében játszott a PannErgy-Miskolci VLC együttese.

Két hiányzó, két fiatal

A borsodiak a bajnoki cím egyik várományosát, az Eurokupa negyeddöntőjében nemrég búcsúzó Szolnoki Dózsát látták vendégül. A pályaválasztónál két hiányzó volt: Sélley-Rauscher betegség, Tőzsér sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot, sapkájukat két fiatal, Fülöp B. és Molnár B. kapta.

Már az első negyedben nyomatékosította azt a vendégcsapat, hogy itt csupán egyfajta végeredmény születhet, és azt is, hogy szoros védekezésük miatt gólt sem lesz egyszerű dobni nekik. A tudásban ellenfelük előtt járó Tisza-partiaknál előbb Gbadamasi rázta le emberét, majd Milakovic dobott könnyű találatot, aztán pedig Kovács G.-re nem jutott ember (0–3). A hazai gárda amit tudott, megtett, hogy szépítsen, ez éppen akkor sikerült Krasznainak, amikor a kettős MVLC-fórból már csak egy lett (1–3). Ebben a felvonásban még a Szolnok talált be, egy Jansik–Szeghalmi-összjáték után utóbbi pólós (1–4).

Kicselezett kapus

A tabella második felében tanyázó PannErgynek az lehetett a célja legfőképp, hogy azért, ha lehet, ne szenvedjen súlyos vereséget. A második negyedben Nagy Á., illetve Sisán is fórból lőtt a másik kapujába (2–5), majd innen elkezdett kinyílni az a bizonyos olló a két csapat között. A Szolnoknak volt kedve vízilabdázni, így Schmölcz megúszást követően (addig várt, amíg végképp ki nem cselezte Hofericát), aztán Milakovic és Pető is középkezdésre késztette a házigazdát (2–8).

Nem volt izgalom

A harmadik negyedre váltott kapusposzton Kis István, ugyanis Hofericát Moravcsikra cserélte. Ennek ellenére jöttek a Dózsa-találatok, sorrendben Nagy Á., Jansik, illetőleg Milakovics (2–11). Vismeg Zs. aznapi legszebb megmozdulása volt, amikor a volt miskolci, Nagy Á. mellett találta meg a rést (3–11). A meccset továbbra is komolyan vevő Szolnoknál Angyal használt ki egy fórt, míg Pető átadásába Jansiknak éppen csak bele kellett tennie a kezét (3–13). A pályaválasztónál Seman harcolt ki büntetőt, Biros bevágta, azonban Szeghalmi sem maradt adós, igaz, ő akciótalálatot jegyzett (4–14).

A nézőknek nem kellett izgulniuk, bár a vízben lévők némelyike remek gólokkal szórakoztatta őket. A befejező negyedben az MVLC már nem tudott találatot jegyezni, ugyanakkor a vendégek bedobták azon helyzeteiket, amikben benne volt a gól. Angyal ötméteresből, Teleki centerposztról, míg az utolsó percben Schmölcz megúszásból, illetve Kovács G. újfent büntetőből. Az lett volna a csoda, ha a PannErgy meg tudta volna szorongatni ellenfelét, erre esély egy percig nem volt, azonban a miskolciaknak nem is a Dózsával szemben kell „villantaniuk”.

PannErgy-Miskolci VLC – Szolnoki Dózsa 4–18 (1–4, 1–4, 2–6, 0–4)

Miskolc, 100 néző. V.: Várkonyi G., Marjay.

MVLC: Hoferica – Várkonyi Á. (-), Biros B. (1), Krasznai (1), Seman (-), Sisán (1), Vismeg Zs. (1). Csere: Moravcsik (kapus), Nagy N. (-), Tanczer (-), Böröczky (-), Vismeg B. (-), Molnár B. (-), Fülöp (-). Edző: Kis István.

Szolnok: Bányai – Kovács G. (2), NAGY Á. (2), Angyal (2), Gbadamasi (1), Jansik (2), Zovic (-). Csere: MILAKOVIC (3), Teleki (1), Schmölcz (2), Pető A. (1), SZEGHALMI (2). Edző: Zivko Gocic.

Gól/emberelőnyből: 12/2, ill. 6/2

Gól/ötméteresből: 1/1, ill. 2/2

Kis István: – Elismerés illeti a Szolnokot, remekül játszott, és érvényesítette a papírformát. Ugyanakkor csalódott is vagyok, mert a hét közben Szentesen aratott győzelem után játékban elmaradtunk a várakozástól. Gyermeteg hibákat követtünk el, nem találtuk a szoros emberfogás ellenszerét. A vendégek kitűnően védekeztek, de nekünk majd ezután jönnek a fontos mérkőzések.

Zivko Gocic: – Elégedett vagyok a játékkal és az eredménnyel egyaránt. Agresszíven pólóztunk, érvényesült a szoros emberfogásunk és a vegyes védekezés. A sok lefordulás után rengeteg lövőhelyzetet teremtettünk, és ez gólokban is megmutatkozott. Keményebb csatára számítottunk, nincs ekkora különbség a két csapat között.

(A borítóképen: Szolnoki helyzet a miskolciak kapuja előtt)