Messi, a félénk kisfiú

Csurka Gergely, az Európai Úszószövetség (a LEN) sajtósa a Nemzeti Sportot tudósította a díjátadóról. Kollégánkat a vízilabda Bajnokok Ligája római időpont-egyeztetőjén értük el, és arra kértük, hogy meséljen egy sztorit a világszerte százmilliók által követett ceremóniáról.

Csak suttog

– A Scalában tartott ünnepség „kicsiben” olyan volt, mint nagyban az Oscar-gála – mondta a neves sportújságíró. – Bevonulás, zöld szőnyeg, fény, pompa, csillogás, divatbemutató, poénok, nevetés, szelfik. A legnagyobb sztárokra mindenki vadászik, de ők csak elvétve állnak meg. Az argentin nemzetiségű Lionel Messit, a Barcelona csatárát úgy hatan vették körül, amikor vonult. Testőrök, menedzserek és kommunikációs szakemberek kísérték. Nagy meglepetésemre egyszer csak megállt valamelyik kollégánál, aki spanyol lehetett, hiszen a gólvágó is ezen a nyelven duruzsolt neki. Messi a pályán szó szerint ficánkol, feltartóztathatatlan, amikor nyilatkozatot ad, akkor azonban szinte félénk kisfiú módjára viselkedik. Halkan beszél, forgatja a fejét, már-már szégyenlős.

Rájöttem, hogy valószínűleg azért suttog, hogy mások – például én is, aki hegyeztem a füleimet és odatartottam a diktafonomat – ne halljanak semmit, a kolléga, akit megtisztelt így védhette meg nyilatkozatának exkluzivitását.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt a fogadás, ha úgy tetszik, a díszvacsora, Csurka Gergely ezt mondta:

– Erre a Scalával szembeni épületben került sor. Irdatlan mennyiségben volt minden, és életemben soha, sehol nem láttam még annyi fekete Mercedest, mint ott és akkor.