Köztéri szoborra is költhetnének a beruházásokra szánt pénzből

Több szobrot szeretne Miskolcon a város főépítésze, aki a városképet formáló tervében a helyi művészekre is gondol. Szunyogh László erről Facebook-bejegyzésében közölte gondolatait.

Új forrás a művészetre

„Föltett szándékom, hogy városi projektekbe vonjunk be miskolci művészeket is, magyarán, ha pályázati milliárdokat költünk, abból jusson valamennyi egy-egy alkotásra is. (…) S szeretném, ha nemcsak az önkormányzat, de a magánberuházók is áldoznának erre, ezáltal méltó utódai lehetnének az egykori nagy mecénásoknak. Most a tapolcai park felújításába szeretném Drozsnyik Istvánt, a város nemrég díjazott művészét bevonni. Meg is látogattam műhelyében. Én szeretem „rozsdás vasait”, szívesen látnám őket köztereinken” – írta tavaly november elején a miskolci főépítész.

A közérdekű és közérdeklődésre számot tartó témában kérdéseinkkel megkerestük Szunyogh Lászlót (lásd keretes írásunk), aki a válaszait írásba foglalta, ám városvezetői döntés miatt nem oszthatta meg lapunkkal és olvasóinkkal, hogy mi lenne ez, és miként működne.

A város honlapján nem találtuk nyomát, hogy az elmúlt két és fél hónapban akár a főépítész, akár a városvezetés tett-e lépéseket az idézetben olvasható célok megvalósítása érdekében.

Vitás ügyek

Így most arról tudunk írni, hogy Miskolcon a művészeti alkotások elhelyezése jogi-technikai értelemben viszonylag egyértelműen szabályozottnak tekinthető.

Föltett szándékom, hogy városi projektekbe vonjunk be miskolci művészeket is – Szunyogh László

A 18/2010. (VI. 2.) számú helyi rendeletből kiderül: lényegében bárki kezdeményezheti ezt, beleértve a városházát is.

A döntés végső soron a közgyűlésé, a választott testület a polgármester előterjesztésére szavaz. Valamennyi lehetőséget a helyi közösség is kap a beleszólásra: a rendelet rögzíti, hogy „meg kell ismertetni az érintett terület lakosságával a közterületen elhelyezni kívánt művészeti alkotást, a lakosság javaslatait a döntés meghozatala során a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni”. Hogy ezt mégis hogyan, azt nem részletezték a rendeletalkotók.

Ez egyébként azért is fontos pont, mert egy-egy köztéri műalkotás sokféle érzelmet képes kiváltani. Indulatokat hozott felszínre például az akkori alpolgármester, Fedor Vilmos nevéhez kötődő szoborelhelyezés: Kutasi László Miskolci lányok című, 2006-ban avatott kompozíciója sokak nemtetszésének megfogalmazására adott okot. Lapunk levelezőfórumán Kishonthy Zsolt művészettörténész például 2005-ben arról írt: a szobor a negédes, szirupos, rég lejárt szavatosságú anekdotázó stílusban készült, de nem túlzás állítani azt sem, hogy giccs­be hajló mű. Az Észak-Magyarország nyilvános vitát is rendezett akkoriban, ahol az is hangot kapott: a városvezetés hibát követett el, hogy nem írt ki pályázatot a szobor elkészítésére.

Az egyéni ízlések képviselete helyett egyébként a miskolci jogszabály szakmai véleményre alapoz: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményét írja elő feltételként. És nekik kell átvenniük is a kihelyezett műalkotást. A MANK, megkeresésünkre közölte: a miskolci önkormányzat a 2013 és 2020 közötti időszakban hét műbírálatot rendelt meg tőlük. Ebből hat megrendelés a szobrok különböző fázisáról kért szakvélemény, egy pedig mű átvételére, a felállított műalkotás végső formában való jóváhagyására irányult.

A főépítész szava is sok tekintetben fontos – az ő állásfoglalása is része például mindannak a dokumentáció­nak, amelyet csatolni kell a közgyűlési előterjesztéshez, hogy a képviselők felelősséggel dönthessenek.

Ritka ünnep

Szobrot egyébként nem túl gyakran avatnak Miskolcon. 2016 márciusában leplezték le Kő Pál Egressy Bénit ábrázoló egész alakos munkáját. Tavaly decemberben adták át Kovács Jenő Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobrát.

Évek óta húzódik – újabban a koronavírus- és járványhelyzet miatt is – a Svédországban élő Kraitz Gusztáv szobrászművész miskolci acélgyártásra emlékeztető művének elhelyezése az Újgyőri főtéren. A kompozíció lapunk beszámolója szerint a salaköntés pillanatát ábrázolja majd, a kohászat adományaként kapott három méter magas, tizenhat tonnás salaktál felhasználásával. A költségek egy részét közadakozásból fedeznék – mint három éve megírtuk: a művész felajánlotta a városvezetésnek, hogy a mű nagyjából 3 és félmilliós költségéhez másfél millióval hozzájárulna. Az emlékműállítás ügyét felvállaló civil szervezet a Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány által fenntartott Célpont Ifjúsági Iroda. Jernei Péter szakmai vezetőtől úgy tudjuk, a gyűjtés még tart.

Az Újgyőri főtéren felállítandó Kraitz Gusztáv-alkotáshoz a „Kohászati Emlékműért” néven elkülönített bankszámlaszámra várják az adományokat: 11734004-25959499 (OTP Bank). Szükség esetén adományigazolást is adnak.

Kérdéseink

Ezekre a kérdésekre vártuk a főépítész válaszát.

(A borítóképen: Kő Pál alkotása Egressy Bénit ábrázolja – a szobor Miskolc belvárosában áll)