Hogyan tudom drágábban eladni az ingatlanomat?

A jelentős kínálati piac ellenére februárban is tovább emelkedett a használt lakóingatlanok ára éves összevetésben. A kereslet és az árak alakulása alapján látszik, hogy a tavalyi holtpontról kimozdult az ingatlanpiac – írta közleményében az ingatlan.com. Az országos ingatlan.com lakásárindex februárban 2,6 százalékos éves drágulást mutat, havi szinten pedig 1,5 százalékos volt az áremelkedés – állapította meg Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője. A szakértő elmondta: mivel az év első hónapjaira általában jellemző az ingatlanárak emelkedése, ezért a szakember szerint nagy kérdés, hogy kitart-e a lendület 2024 hátralévő hónapjaiban is.

Enyhe áremelkedés

Balogh László megjegyezte, idén lassú és enyhe áremelkedésre számítanak a lakáspiacon, a forgalomban pedig 20-25 százalékos bővülés várható, ami 125-130 ezer adásvételt jelenthet 2024-ben. Az ingatlan.com adatai szerint március első hetében a használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten elérte a 922 ezer forintot. A vármegyeszékhelyek piacán továbbra is Debrecen, Veszprém és Győr áll az élen a lista másik végén található Salgótarján, Miskolc és Békéscsaba, ahol március elején 277–425 ezer forintért kínálták a tulajdonosok a használt lakások négyzetméterét – írja az ingatlan.com közleményében.

- Egyelőre nem látni pontosan, hogy a korábbinál szigorúbb feltételekkel beszerezhető energetikai tanúsítvány mekkora hatással lesz a későbbiekben az ingatlan értékekre és értékesíthetőségére, de az már most kiderült: a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérése, az Energetikai Iránytű kapcsán. Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni új vagy már használt épületek értékesítésekor, illetve az ingatlanok bérbe adásakor. A környezetvédelmi cél mellett az is fontos, hogy a vevők vagy bérlők reális képet kapjanak a rezsiköltség várható alakulásáról. A közelmúltban jelentősen megváltoztak és jellemzően szigorodtak a jogszabályok, míg néhány szempont esetében enyhébbek lettek. Az OCS nemrégiben kiadott felmérése, az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján összegezte a lakásállomány energiahatékonyságát.

Pontosabb kép

 „Az év második felében a bővülő ingatlanforgalom miatt a korábbi félév adatbázisához képest nagyjából tizenöt százalékkal több adatot elemezhettünk” – jelezte Tóth Csaba, az OCS üzletágigazgatója, hogy a legújabb felmérés minden eddiginél pontosabb képet ad a lakásállomány energiahatékonyságáról. A szakember elmondta, a szabadon álló családi házak hőveszteségi mutatója kedvezőtlenebb a társasházi lakásokénál, mivel több lehűlő felületük van. Ugyanakkor az épület formája mellett igen nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának: az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak. „A legkedvezőtlenebb hőtechnikai adottságú ingatlanok jellemzően a II. világháborút követő évtizedekben épültek, ugyanis a háborút követő újjáépítés és a tömeges lakásépítés évtizedeiben nem volt szempont az energiahatékonyság” – árnyalta a képet Tóth Csaba, aki leszögezte: az energiahatékonyság mára beépült az ingatlan árába. Az OC közreműködésével értékesített ingatlanok esetében ugyanis kiderült, hogy a korszerűbb, energiahatékonyabb épületek magasabb áron keltek el. 

„Minél fiatalabb egy épület, annál korszerűbb szerkezetekkel és energiahatékonyabb megoldásokkal találkoztunk, ami nemcsak a kedvező üzemeltetést teszi lehetővé, hanem a lakóingatlan piaci értékét is befolyásolja. Ugyanakkor hőszigeteléssel és gépészeti felújítással a korábban épült lakóházak is takarékos otthonokká alakíthatóak, s a korszerűsítés után az idős ingatlanok energiahatékonysága akár az új építésűekét is elérheti.” – fűzte hozzá a szakember. A hőveszteséget a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, annál nagyobbak a lehűlő felületei. A fajlagos hőveszteségi átlagot tekintve a társasházi lakások, illetve az iker- és sorházak bizonyultak a leghatékonyabbnak.

Ez a helyzet vármegyénkben

Az itt vázolt jelenségről megkérdeztük a regionális ingatlanpiacra és annak jellemző tendenciáira rálátó Hausel Lászlót, a miskolci Gamma Ingatlan ügyvezetőjét, aki részben megerősítette az előbbieket kiemelve, hogy a megyében kedvezőbb áron a felújítandó illetve a kívülről gyengébb állapotú lakások Kazincbarcikán, de Miskolcon az elérhetőbbek. Ugyanakkor az elhelyezkedés is sokat számít, keresettek Kistokaj, Mályi, Arnót, Nyékládháza területén lévő ingatlanok. A két évvel ezelőtti mélypont után a tranzakciók száma is növekszik várhatóan, ez köszönhető többek között a lejáró állampapírok miatti kereslet növekedésnek illetve a CSOK, CSOK+ lehetőségeinek – mondta el a szakember.