2024.01.11. 20:00
Az iparé volt, az iparé is lehetne újra a Vasgyár (galériával)
A Vasgyár területének rehabilitációjára megvalósíthatósági tanulmányt terveztek.
A vasgyár látképe: ma már nem füstölnek a kémények a nem működő gyárban
Fotó: Bujdos Tibor
Belekezdtek a Vasgyár problematikája megoldásának kidolgozásába, derült ki a miskolci városháza sajtóosztálya leveléből, amit kérdéseinkre küldtek válaszul. Az utóbbi időben sokszor volt téma a Boon.hu-n a hajdanvolt kohászat sorsa, ezért is érdeklődtünk tőlük, hol áll a terület rehabilitációja. Az utolsó információk egyike ugyanis az volt a Vasgyár kapcsán, hogy civilek és hatóságok bevonásával megvalósíthatósági tanulmány készül az egyetem alapítványának közreműködésével, amire az alapítvány 265 millió forint többletforrást nyert el.
A tanulmány a terület hasznosításának a kidolgozását tűzte ki célul: kíváncsiak voltunk, hogy állnak az elkészítésével.
Város a városban
A kérdés azért is fontos, mert hatalmas területről van szó – városról a városban.
A gyárkapukkal körülvett 130 hektárra a gyár fénykorában naponta több mint 15-20 ezren léptek be. Óriási számok ezek: ha a családtagokra és a rá épülő munkahelyekre (tanár, vendéglátó, sofőr, orvos) is gondolunk, akkor majd minden miskolcit érintett a gyár léte avagy nem léte. A területen található legnagyobb gyár, a DAM az idén 15 éve, azaz 2009-ben állt le, ma 142 tulajdonos van a területen (osztatlan közös a tulajdon), és ez eléggé megnehezíti a hasznosítását.
Vasgyár látképe a Hidegsor felől
Fotók: Bujdos TiborCsak a pusztulást lehet látni
S hogy mi jellemzi a kerítésen belüli helyzetet? Harcsik Béla, a Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány kuratóriumi elnöke (aki nemrégiben podcastban beszélt portálunkon a Vasgyár mai helyzetéről) szavait idézzük:
Amikor először bent voltam, a 80-as évek végén, még 12 ezer ember dolgozott, gyakorlatilag nem merte az ember letenni a lábát a járdáról, mert mindenféle méretű teherautók száguldoztak. Aztán eljutottunk 2000-be, már lehetett sétálni, akár az út szélén is. Másfél évvel ezelőtt bent voltunk a régi vasútállomáson, ami Miskolc harmadik legnagyobb vasútállomása volt, egy nyúl került ki minket, és elkezdett szaladni: az állatok szépen lassan belakják a gyár jelentős részét. A minap, ahogy bent nézelődtünk, csak a pusztulást lehet látni. Egyre több csarnok tűnik el, irodaépületek még vannak, de a falak már csupaszok, a tégla megvan, de a vakolat már a földön.
Végelszámolás alatt
Azt is említette, hogy a gyárterület nagy részét tulajdonló Öko-Ferr Nonprofit Kft. mára végelszámolás alá került. Ezzel kapcsolatban is küldtünk kérdéseket a városháza sajtóosztályára, érdeklődvén, ennek van-e jelentősége a terület ügyét illetően, de erre a kérdésre nem kaptunk választ.
Az említett megvalósíthatósági tanulmány kapcsán viszont azt válaszolták, hogy elkészítésére a Miskolci Egyetem alapítványa nyert forrást, így pontos tájékoztatást ők tudnak adni.
„Ennek ellenére, nagy jelentősége miatt az önkormányzat azonnal jelezte együttműködési szándékát, és fölajánlotta szakmai segítségét, amelyet az egyetem elfogadott. Ennek keretében előzetesen az önkormányzat térképeket készített, amelyeket át is adott az egyetemnek” – írták, a választ Szunyogh László, Miskolc főépítésze jegyezte. „A tanulmány elkészítése tudomásunk szerint az előkészítő munkákat leszámítva technikai problémák miatt nem indult el. Úgy tudjuk, hogy múlt év végén ezek elhárultak, így idén elindulhat a tanulmány elkészítése, de egyelőre az új határidőkről nincs tudomásunk”.
Magántulajdonú terület
A Vasgyár területével kapcsolatos fejlesztésről azt írták, hogy az önkormányzat tavaly kezdett bele a megoldás kidolgozásába, amely a terület rendezésére irányult. Ennek érdekében tárgyalásban vannak a jelentősebb tulajdonosokkal, illetve az érdekelt tulajdonosokkal közösen a terület délnyugati részén a rendezést elősegítő helyi építési szabályzat módosítását végzik, mintegy pilot-programként. Amennyiben az egyetemi tanulmány készítése érdemben elindul, úgy az eddig végzett munkát igyekeznek abba beillesztetni, fogalmaztak.
„Itt szeretnénk jelezni, hogy egyébként a kohászat ingatlana magántulajdon, az önkormányzat csak elenyésző részesedéssel bír, így elvileg nem önkormányzati feladat a problémák fölszámolása, de jelentősége, a város életére, szerkezetére gyakorolt hatása miatt az önkormányzat minden segítséget igyekszik biztosítani a problémák megoldásához”.
Kereskedelmi funkciók is
Arra a kérdésünkre, hogy mi a tervük, barnamezős beruházás (azaz ipari hasznosítás) megvalósításának lehetőségeit keresik, vagy esetleg a civilek is részt kaphatnak ebben, a válasz szerint a terület hivatalos barnamezős területté nyilvánítását a nemrég elfogadott új építészeti törvény szerint kezdeményezni szeretnék.
„A hasznosítás tekintetében a terület nagyobb részén marad a gazdasági és az ipari övezet, de jól kirajzolódnak azok a területek, ahol más jellegű, leginkább kereskedelmi funkciók is elképzelhetők, vagy akár más is, de ennek feltételei még nem egyértelműen tisztázottak” – áll a válaszlevélben.
A sajtóosztálynak feltett kérdésünket, miszerint körvonalazódik-e valamilyen jogi megoldás arra a problémára, hogy a DAM területének nagy része osztatlan közös tulajdonban van, válasz nélkül hagyták.
A Miskolci Egyetem alapítványától is érdeklődtünk volna az említett megvalósíthatósági tanulmányról. A Miskolci Egyetem kommunikációs osztálya viszont jelezte, ők nem, hanem az alapítvány az illetékes az ügyben, illetékesebb személyhez azonban nem tudtak minket irányítani. A témára visszatérünk.
Kérdés, lehet-e DAM City
Korábban szó volt arról, hogy a város bizonyos DAM City megvalósításában gondolkodik a terület hasznosítása kapcsán. Fedor Vilmos polgármesteri megbízott beszélt erről egy 2022 márciusi fórumon. „Úgy tudnánk helyreállítani (a területet), ha megpróbáljuk belakni, ha kinyitjuk a kapukat, elkezd élni a terület. Első lépésként sok civil szervezettel, fiatal művészekkel”, fogalmazott. Ennek kapcsán is érdeklődtünk most a városházán, lehet ez is egyfajta megoldás, és ezt a választ kaptuk: „A DAM City gondolata csaknem 15 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, néhány városi tanulmány is említi. A lényege, város a városban, azaz nem felszámolni a DAM területét, hanem új funkciót találni az épületeknek, a területnek. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a területen belüli tulajdoni viszonyokat rendezni lehessen. Fedor Vilmos ezekről az elképzelésekről beszélt 2022-ben, a korábbi terveket továbbgondolva. A tulajdoni viszonyok rendezetlensége miatt azonban ez csak hosszú távon valósulhat meg", írták.
