Látópont lehet a Factory Aréna is a Vasgyárban

A Látópontok közösségi színterek, közművelődési intézmények, civil szervezetek, ahol bemutatható, megérthető és eltanulható valamely kollektíva jó gyakorlata.
„A nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza maga a kezdeményezés története. A Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Beke Pál és csapata járta eleinte az országot, és a civil kezdeményezéseket segítették. Ezeket elnevezték egy idő után látóutaknak, melyet a kilencvenes években már én vihettem tovább. Ezek lényege az volt, hogy legalább két napra elutaztunk egy-egy vidéki kistelepülésre, hogy találkozzunk polgármesterekkel, civil szervezetek és kulturális intézmények képviselőivel. Elmentünk például az Őrségbe, és nyitott szemmel járva a helyi közösségek megerősítésére törekedtünk. A közös beszélgetéseken pedig az volt a cél, hogy megfogalmazódjon bennük valami, amit be tudnak építeni a saját településük közösségi életébe” – összegezte a látópontok „elődjének” lényegét Jantyik Zsolt, a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület Látópont Munkacsoportjának elnöke.

Otthon, helyben értéket teremteni

Aztán jött a pandémia, bezárt minden és bezárkózott mindenki; az elnök szerint voltak olyan alföldi falvak, melyek a nagy mínuszokban szó szerint kihaltak. Ő zenészként (a PG-csoport énekes-szövegírójaként – a szerző) úgy érezte, összeomlik az élete, mert a kulturális közösségek szolgálatára és a zenére tette fel az életét, de a járvány alatt majdnem mind a kettő „befulladt”.
„Volt a Nemzeti Művelődési Intézet központjában egy fejlesztői csoport Lakitelken, ahová akkoriban eljártunk, amikor már lehetett, és azon gondolkoztunk, hogyan lehetne újraéleszteni ezt a közösségi cselekvést. Akkor jött az ötlet, hogy csináljunk látópontokat. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a közösségek helyben csinálnak valami nagyon jó dolgot, amit meg akarnak mutatni mindenkinek. Legyen az kulturális, gazdasági, turisztikai vagy például vidékfejlesztés. Fel kell ismerniük a saját értékeiket – sorolta Jantyik Zsolt. –  következő húsz év arról fog szólni szerte Európában, hogy meg tudjuk-e őrizni saját identitásunkat. Mi a Látópontokkal próbálunk hozzájárulni ehhez – tette hozzá.

Még pezsgőbbé válhat az élet

A jövő keddi látogatásnak köszönhetően a Factory Arénát üzemeltető egyesület tagjai megismerkedhetnek a Látóút programjával, amely újabb lehetőséget teremthet számukra tevékenységük fejlesztésére.
Megkerestük a Factory Aréna „szülőanyját” is, aki érdeklődésünkre elmondta, örül minden ilyen közösségformáló kezdeményezésnek, hiszen ők szintén ezt képviselik Miskolcon.

– Minden olyan javaslatot szívesen fogadunk, ami még több gyereket vonz be a Factoryba. Idén nem kevesebb, mint hatszáz gyermeket táboroztattunk. Remélem, ennek a látogatásnak az lesz az eredménye, hogy még pezsgőbbé, élhetőbbé válik az aréna és élete – emelte ki Egri Zsuzsanna.

Több mint százéves gyárépületben

A Miskolc Diósgyőri Vasgyár Ipari területen közel ötezer négyzetméteren elterülő Factory Aréna Extrém Sportközpont és Közösségi tér 2004-ben nyitotta meg kapuit az extrém sportok kedvelői számára. A komplexum nemcsak sportlétesítmény, hanem underground közösségi tér is, ahol a fiatalok szabadidős, kulturális rendezvényeken vehetnek részt. Olyan sportoknak ad otthont, mint a görkorcsolya, a gördeszka, a roller, a BMX, a triál, a falmászás, az MTB vagy a parkour. Az épületben található Skate park, Mászóközpont, Triálpálya és egy Pinceklub közösségi tér is. A sportcsarnokot egy óriási, több mint százéves gyárépületből alakították ki. Az intézmény helyet ad sportversenyeknek, nyári táboroknak, kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak és különböző szabadidős programoknak.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jelenleg a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. szerepel a látópontok aktuális, 74-es listáján, melyen határon túli egyesületek, központok is szerepelnek.