Nyolcvanhét évesen lett rekorder fejenállásból

Ez év nyarán született az új Guinness-rekord, aminek helyi vonatkozása is van. A szépkorú fejenálló rekorder, Szakos Ince szirmabesenyői származású, bár 1956 óta Kanadában, Port Moody városában él magyar feleségével. Sikere kapcsán sógora kereste meg szerkesztőségünket, de levélben sikerült felvennünk a kapcsolatot az elszármazott férfival is. 

– Könnyes szemekkel, de mindig szeretettel gondolok szülőfalumra és hazámra. Nagy családból származom, hányatott körülmények között nőttem fel. A háború után nagyon nehéz volt, mert mindenből hiányt szenvedtünk – idézte fel kollégánknak Szakos Ince. – 1956-ban mint menekült vándoroltam ki, és rendkívül hálás vagyok, hogy Kanada befogadott. Itt lehettek álmaim, amelyeket valóra tudtam váltani. Ezek közé tartozott a rekordkísérlet is.

Inspirálta, hogy nála csak négy évvel volt fiatalabb az előző rekorder. 

– Mindig szerettem a sportot, a tornát. 80 éves koromban fejen álltam a SUP eveződeszkán. Egy ismerősünk mondta, hogy hallotta, hogy egy 83 éves férfi világrekordot állított fel mint „legidősebb ember, aki fejen tud állni”. Arra gondoltam, hogy bár idősebb vagyok, de ezt én is meg tudom csinálni. Attól a perctől fogva nagy lelkesedéssel gyakoroltam mindennap. Aztán amikor úgy éreztem, hogy felkészültem, kérelmet állítottunk ki a rekordkísérletre. A dátumot a 87. születésnapom után két nappal, június 16-ra tűztük ki. Az esemény hitelességét hivatalos személyekkel kellett igazoltatni, így rendőr, sportbíró, torna- és jógatanár is jelen volt a gyakorlatomnál. Nagy örömmel és megelégedéssel töltött el, hogy képes voltam elérni a kitűzött célomat, és valóban új Guinness-rekordot állítottam fel. 

Az idős úr életének mindennapos része a sport és az egészséges táplálkozás. 

– A sikert talán annak köszönhetem, hogy nagyon fegyelmezett vagyok. Mindennap tornázom és odafigyelek az étkezésemre. Körülbelül negyven éve volt egy hátsérülésem. Át akartam ültetni egy fát, és megerőltettem a gerincem. Az orvos azt mondta, hogy nem biztos, hogy rendbe jövök. Akkor elhatároztam, hogy mindennap fogok tornázni. Emellett kerékpározok, gyalogolok és úszom is. Ez mindennapos rutin nekem. Ezeknek köszönhetem, hogy nemcsak a hátsérülésem jött helyre, de kirobbanó egészségnek örvendek, és igazán jó erőben vagyok még 87 évesen is. 

Kanadában egyébként a szépkorúak nagyon aktívak. A magyar nyugdíjasoknak is azt ajánlom, hogy kövessék a példájukat, hogy jobb életminőségben tölthessék öregségüket. Persze itt elsősorban nem a fejenállásra gondolok, hiszen az az én életemben is extra teljesítmény volt. Viszont legyenek céljaik, és tegyenek erőfeszítéseket, hogy elérjék azokat! Nagyon fontos a mindennapi mozgás, akármilyen tempóban, és a megfelelő táplálkozás. Ne a korukra gondoljanak, hanem arra, hogy képesek rá! – ajánlotta Szakos Ince.