Van segítség, ha demenssé válik egy rokon

A generációk közötti együttműködés volt a témája a 9. Sokszínűség című szakmai konferenciának, amit a Miskolci Egészségügyi és Szociális Civil Műhely rendezett október közepén a miskolci városházán. Szerkesztőségünk tagjai az Alzheimer Cafék működése civil szervezetekkel című előadást hallgatták meg, amelyet Győrffy Judit, a MESZEGYI szakterületi igazgatóhelyettese tartott.

Nő a demensek száma

„A 21. században a demenciával élők ellátása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a társadalomnak, az egészségügynek és a szociális ellátó rendszernek is. A demencia tünetegyüttes valójában egy gyűjtőfogalom, ami több kórképet foglal magában. Ezek közül az egyik kiemelt az Alzheimer-kór” – mondta előadásában Győrffy Judit. „A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2015-ben 46,8 millióra becsülte a demenciában szenvedők számát. Egy újabb statisztikai adat alapján ma már 55 millióan vannak. Ez a szám húsz évente megduplázódik és kétszer gyakrabban fordul elő nők, mint a férfiak körében. Az Egészségügyi Világszervezet 2014-ben népbetegséggé nyilvánította a demenciát és az Alzheimer-kórt. A 65 év felettieknek több mint 10, a 85 év felettieknek pedig 40 százaléka érintett demenciával.”

Több mint feledékenység

Az Alzheimer-kór áthatja az egyén egész személyiségét.
„A betegségben szenvedőknek megváltozik a gondolkodása és a cselekvőképessége. Ez nem azonos az időskori feledékenységgel, hiszen nagyon komoly rövid és hosszú távú memóriavesztés következik be. Az érintettek elfelejtik a napi rutint, például a késsel villával étkezést, vagy összekeverik a napszakokat, eltévedhetnek és zavarttá válnak. A demencia az érzelmekre és kedélyállapotra is hatással van. A demensek közömbössé válnak és elszigetelődnek a környezetüktől, a saját világukban élnek. A korábbitól eltérő reakciókkal viszonyulnak bizonyos helyzetekhez. Sokszor ez az első jele a problémának. Viszont enyhe és középsúlyos szakaszban még nehezen felismerhető a kórkép” – emelte ki a szakember.

Aktivitással megelőzhető

Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség, de egyes tünetei szinten tarthatók.
„A tünetek egy része befolyásolható. Lassítható a szellemi hanyatlás, a motoros funkciók és a beszédkészség leépülése. A folyamat visszafordítására sajnos nincs lehetőség, de megelőzni lehetséges. Egy kutatás igazolja, hogy napi tízezer lépés megtétele például csökkentheti a demencia kialakulását. Lényeges a mentális aktivitás növelése is időskorban. Fontos, hogy próbáljuk meg az izolációt elkerülni, keressünk kihívásokat és élethosszig tanuljunk új dolgokat, például számítógépes ismereteket. A szabadidős tevékenységek szintén hasznosak lehetnek, mint az egyszerű keresztrejtvény-fejtés, a kártyajáték, vagy a zenehallgatás, éneklés” – ajánlotta az előadó.

Megterhelő a családnak

Egy Alzheimer-beteg gondozása 24 órás felügyeletet igényel.
„Magyarországon nincs rá pontos adat, hogy mennyien szenvednek demenciában, mert nem mindenkit diagnosztizálnak. Viszont azt tudjuk, hogy körülbelül 250 ezerre tehető azoknak a hozzátartozóknak és gondozóknak a száma, akik vállalják az érintettek ápolását. Ez rendkívül megterhelő és összetöri a családot. Fontos lenne, hogy a hozzátartozók merjenek külső segítséget kérni, akár apró dolgokban is. Idetartozik a szociális alapellátás házi segítségnyújtása, a demens nappali ellátás, valamint a szakellátás részeként az idősotthonok demencia részlegei. Nem szégyen hozzátartozók csoportjába, vagy a világszerte működő Alzheimer Cafék valamelyikébe elmenni” – hangsúlyozta a MESZEGYI szakterületi igazgatóhelyettese.

Beszélgetés tabuk nélkül

A holland dr. Miesen Bere geriáter-pszichiáter ötletére indult el az Alzheimer Café-hálózat 1997-ben.
„Az Alzheimer Cafékban havi rendszerességű klubfoglalkozásokat tartanak a szellemi leépülés témájában. Itt az érintett betegek és hozzátartozóik találkozhatnak és tabuk nélkül beszélgethetnek és tapasztalatot cserélhetnek egymással. A találkozón mindig jelen van egy szakember, aki moderálja a foglalkozásokat, vagy konkrét segítségnyújtást biztosít. Az Alzheimer Cafékat lehulló falevelek jelképezik, amelyek az elmúlás mellett az összetartozást is szimbolizálják. A Miskolci Művészetek Házában működő Alzheimer Cafét az Őszi Napsugár Otthon mögött álló Őszidő Alapítvány koordinálja 2016. januárja óta, amelynek magam is tagja vagyok. Itt a zenei ráhangolódással kezdődő, támogató légkörű alkalmak az egyszerű érdeklődők számára is nyitottak. Ugyanakkor igyekszünk támpontokat adni az érintetteknek és hozzátartozóiknak, hogy könnyebben meg tudják oldani a problémáikat. 1994 óta a Nem vagy egyedül! Séta a demenciával élőkért érzékenyítő akciót is fölvállalta az alapítvány, amelyet minden évben szeptember 17. és 23. között rendezünk meg a szeptember 21-ei Alzheimer-kór világnapja kapcsán” – ismertette dr. Győrffy Judit.